[Impact of the COVID-19 pandemic on basic resuscitation and success rate after sudden cardiac arrest]. / A COVID­19-pandémia hatása a hirtelen szívmegállást követo alapszintu újraélesztésre és annak sikerességére.

Since the onset of the coronavirus disease, infection-related mortality has been tracked worldwide and the number of deaths caused by the virus is counted daily. The coronavirus pandemic has not only transformed our daily life, but reorganized the whole healthcare system. In response to the increased demand for hospital admissions, leaders in different countries have implemented a number of emergency actions. The restructuring has had both direct and indirect negative effects on the epidemiology of sudden cardiac death, the willingness of lay rescuer to give cardiopulmonary resuscitation and the use of automated external defibrillators, but these negative effects vary widely across continents and countries. In order to protect lay people and health workers as well as to prevent the spread of the pandemic, the previous recommendations of the European Resuscitation Council on basic and advanced life support have undergone a few modifications. Orv Hetil. 2023; 164(13): 483-487.

The impact of the SARS-CoV-2 pandemic on out-of-hospital and in-hospital cardiac arrest / A SARS-CoV-2-járvány hatása a kórházon kívüli és belüli szívmegállásra.

Összefoglaló. A koronavírus-betegség (COVID-19) okozta közvetlen mortalitáson túl, a járvány közvetett úton is hatással lehet a hirtelen szívhalálra. Egyre növekvo számú közlemény foglalkozik a járványnak a hirtelen szívhalálra kifejtett közvetett hatásával. A kijárási korlátozások és az egészségügyi rendszerek átszervezése hozzájárulhatott ahhoz, hogy a járvány alatt mind a kórházon kívüli, mind a kórházon belüli szívhalál elofordulása megemelkedett. Közegészségügyi intézkedések, mint a korlátozások és a kórházak átszervezése, megváltoztathatják az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést, ezért hozzájárulhattak az elmúlt évben tapasztalt emelkedett számú szívmegálláshoz. Közleményünk célja a SARS-CoV-2-járvány hirtelen szívhalálra kifejtett hatására vonatkozó, a nemzetközi irodalomban jelenleg megtalálható tanulmányok összefoglalása, melyek a kórházon kívüli szívmegállás elofordulásának háromszoros emelkedésérol számoltak be a járványt megelozo évhez képest. Általánosságban elmondható, hogy a kórházon kívüli szívmegállás a járvány ideje alatt nagyobb gyakorisággal járt nem sokkolandó ritmussal, hosszabb ido telt el a mentok kiérkezéséig, alacsonyabb volt a szemtanú által megkezdett újraélesztés, a spontán keringés visszatérésének, valamint a kórházi elbocsátásnak a gyakorisága. A járványnak a kórházon belüli szívmegállásra kifejtett hatása kevésbé vizsgált az irodalomban. Míg a hirtelen szívhalált követo mortalitás néhány kutatásban jelentos emelkedést mutatott, addig máshol nem volt különbség a járványt megelozo idoszakhoz képest. A COVID-19-pandémia ideje alatt jelentosen megnövekedett kórházon kívüli és belüli szívmegállás hátterében a járványnak közvetett úton is szerepe lehet, a fertozés közvetlen hatása mellett. A túlélési lánc megbomlását számos helyen tapasztalták, ami hozzájárulhatott a kedvezotlen kimenetelhez. Mind a prehospitális, mind pedig a hospitális ellátás gyakorlatában bekövetkezo jelentos változások magyarázhatják a világ különbözo pontjain megfigyelt eltéréseket. Orv Hetil. 2021; 162(46): 1831-1841. Summary. The direct effect of COVID-19 on mortality through acute respiratory failure is well-established. However, there are a growing number of publications suggesting that the prevalence and outcome of sudden cardiac death may also be indirectly affected by the pandemic. Public health measures, such as lockdowns and reorganisation of hospitals, can alter the access to healthcare services and therefore might have contributed to the excess number of cardiac arrests which were seen over the last year. Our aim was to review the currently available publications regarding the impact of the COVID-19 pandemic on out-of-hospital and in-hospital cardiac arrests. A recent study reported a 3-fold growth in the incidence of out-of-hospital cardiac arrests during the 2020 COVID-19 period compared to the year before. In general, the number of non-shockable rhythms increased, bystander-witnessed cases and bystander-initiated cardiopulmonary resuscitation were reduced and ambulance response times were significantly delayed during the pandemic. Return of spontaneous circulation and survival to discharge substantially decreased compared to the time before the pandemic. The difference between the rate of mortality following in-hospital cardiac arrest during and before the pandemic is controversial according to published data. The incidence of out-of-hospital and in-hospital cardiac arrests significantly increased during the pandemic compared to previous years suggesting direct effects of COVID-19 infection and indirect effects from new public health measures. The disruption of the chain of survival could have contributed to the increased mortality following out-of-hospital cardiac arrest. Orv Hetil. 2021; 162(46): 1831-1841.

An Interaction Effect Analysis of Thermodilution-Guided Hemodynamic Optimization, Patient Condition, and Mortality after Successful Cardiopulmonary Resuscitation.

Proper hemodynamic management is necessary among post-cardiac arrest patients to improve survival. We aimed to investigate the effects of PiCCO™-guided (pulse index contour cardiac output) hemodynamic management on mortality in post-resuscitation therapy. In this longitudinal analysis of 63 comatose patients after successful cardiopulmonary resuscitation cooled to 32-34 °C, 33 patients received PiCCO™, and 30 were not monitored with PiCCO™. Primary and secondary outcomes were 30 day and 1 year mortality. Kaplan-Meier curves and log-rank tests were used to assess differences in mortality among the groups. Interaction effects to disentangle the relationship between patient's condition, PiCCO™ application, and mortality were assessed by means of Chi-square tests and logistic regression models. A 30 day mortality was significantly higher among PiCCO™ patients, while 1 year mortality was marginally higher. More severe patient condition per se was not the cause of higher mortality rate in the PiCCO™ group. Patients in better health conditions (without ST-elevation myocardial infarction, without cardiogenic shock, without intra-aortic balloon pump device, or without stroke in prior history) had worse outcomes with PiCCO™-guided therapy. Catecholamine administration worsened both 30 day and 1 year mortality among all patients. Our analysis showed that there was a complex interaction relationship between PiCCO™-guided therapy, patients' condition, and 30 day mortality for most conditions.

Pilot analysis of the usefulness of mortality risk score systems at resuscitated patients / Halálozásikockázat-becslo pontrendszerek alkalmazhatóságának elozetes vizsgálata újraélesztett betegek körében.

Összefoglaló. Bevezetés: A cardiovascularis halálokok közül világszerte nagy jelentoségu a hirtelen szívhalál. Annak ellenére, hogy a cardiopulmonalis resuscitatio és a postresuscitatiós intenzív osztályos kezelés is komoly metodikai és technikai fejlodésen ment keresztül az elmúlt idoszakban, kevés az olyan validált pontrendszer, amely jól becsülné a beteg intenzív osztályra kerülésekor a mortalitási rizikót. Célkituzés: A sikeres újraélesztést követo intenzív osztályos kezelés kezdetekor felmért, a cardiogen shock rizikóstratifikációjára alkalmazott CardShock Risk Score (CSRS) és az általunk hozzáadott, specifikus súlyozófaktorokkal (iniciális ritmus, inotropigény) módosított CardShock Risk Score (mCSRS) összevetése a mortalitás elorejelzésében post-cardiac arrest szindrómás betegeknél. Módszerek: Retrospektív vizsgálatunk során 172, kórházon kívül sikeresen újraélesztett és klinikánkon ellátott consecutiv betegbol a CSRS- és mCSRS-pontrendszerek segítségével végül 123 beteg adatait elemeztük. A CSRS- és mCSRS-változók és a korai/késoi mortalitás közötti összefüggést Cox-regressziós analízissel vizsgáltuk. A pontszámok alapján 3 csoportba (1-3, 4-6, 7+) soroltuk a betegeket. Az összevont csoportok túlélését log-rank teszttel hasonlítottuk össze. Eredmények: A betegpopuláció átlagéletkora 63,6 év volt (69% férfi), és a hirtelen szívhalál hátterében 80%-ban akut coronaria szindróma állt. A korai/késoi mortalitást leginkább a felvétel utáni neurológiai állapot, a szérumlaktátszint, a vesefunkció, az iniciális ritmus és a beteg katecholaminigénye határozta meg. A mCSRS alkalmazását követoen mind az "1-3" és a "4-6" (p≤0,001), mind a "4-6" és a "7+" (p = 0,006) csoportok között szignifikáns különbséget találtunk a túlélésben. Következtetés: A felvételkori pontok alapján a mCSRS pontosabban definiálja és differenciálja egymástól az általunk beválasztott két extra súlyozófaktorral az enyhe, a közepes és a magas mortalitási rizikóval bíró betegpopulációkat, mint a CSRS. Orv Hetil. 2021; 162(2): 52-60. INTRODUCTION: Sudden cardiac death is one of the most significant cardiovascular causes of death worldwide. Although there have been immense methodological and technical advances in the field of cardiopulmonary resuscitation and following intensive care in the last decade, currently there are only a few validated risk-stratification scoring systems for the quick and reliable estimation of the mortality risk of these patients at the time of admission to the intensive care unit. OBJECTIVE: Our aim was to correlate the mortality prediction risk points calculated by CardShock Risk Score (CSRS) and modified (m) CSRS based on the admission data of the post-cardiac arrest syndrome (PCAS) patients. METHODS: The medical records of 172 out-of-hospital resuscitated cardiac arrest patients, who were admitted at the Heart and Vascular Centre of Semmelweis University, were screened retrospectively. Out of the 172 selected patients, 123 were eligible for inclusion to calculate CSRS and mCSRS. Based on CSRS score, we generated three different groups of patients, with scores 1 to 3, 4 to 6, and 7+, respectively. Mortality data of the groups were compared by log-rank test. RESULTS: Mean age of the patients was 63.6 years (69% male), the cause of sudden cardiac death was acut coronary syndrome in 80% of the cases. The early and late mortality was predicted by neurological status, serum lactate level, renal function, initial rhythm, and the need of catecholamines. Using mCSRS, a significant survival difference was proven in between the groups "1-3" vs "4-6" (p≤0.001), "4-6" vs "7+" (p = 0.006). CONCLUSION: Compared to the CSRS, the mCSRS expanded with the 2 additional weighting points differentiates more specifically the low-moderate and high survival groups in the PCAS patient population treated in our institute. Orv Hetil. 2021; 162(2): 52-60.