Minimally invasive subperiosteal pocket technique for Osia 2 system- implantation without fixation.

The CochlearTM Osia® 2 is an active transcutaneous implant designed to treat patients with different types of hearing loss. Due to its size, implantation needs appropriate practice since the necessity of extended flap creation and bone work can be an issue in some cases. The goal of our study was to determine whether fixation of the OSI200 implant was necessary for the performance of patients with conductive or mild mixed hearing loss.The vibroacoustic performance of the Osia 2 system, with and without BI300 fixation, was evaluated through tests conducted on a head model. In addition, three patients underwent surgery using the modified minimally invasive subperiosteal pocket technique; the OSI200 implant was placed in a tight subperiosteal pocket without fixing it with the BI300 implant. To evaluate the audiological performance of the non-fixated Osia 2 system, we compared the preoperative unaided pure tone and suprathreshold testing with the Baha 5 sound processor and the non-fixated Osia 2 system aided thresholds.Initial results indicate that omitting fixation does not significantly impair the function of the Osia 2 system. The findings of the clinical assessment support the fact that the Osia 2 system performed better than the Baha 5 system on Softband, both in pure tone and suprathreshold tests.According to our results, we have found that utilizing the subperiosteal pocket method and implanting Osia 2 without BI300 fixation may be a viable option. This approach has shown promising results in terms of improving hearing ability with minimalization of surgery related complications.

Review of electrode placement with the Slim Modiolar Electrode: identification and management.

Background - Several cochlear implant recipients experience functionality loss due to electrode array mal-positioning. The application of delicate perimodiolar electrodes has many electrophysiological advantages, however, these profiles may be more susceptible to tip fold-over. Purpose - The prompt realization of such complication following electrode insertion would be auspicious, thus the electrode could be possibly repositioned during the same surgical procedure. Methods - The authors present three tip fold-over cases, experienced throughout their work with Slim Modiolar Electrode implants. Implantations were performed through the round window approach, by a skilled surgeon. Standard intraoperative measurements (electric integrity, neural response telemetry, and electrical stapedial reflex threshold tests) were successfully completed. The electrode position was controlled by conventional radiography on the first postoperative day. Results - Tip fold-over was not tactilely sensated by the surgeon. Our subjects revealed normal intraoperative telemetry measurements, only the postoperative imaging showed the tip fold-over. Due to the emerging adverse perception of constant beeping noise, the device was replaced by a CI512 implant after 6 months in one case. In the two remaining cases, the electrode array was reloaded into a back-up sheath, and reinserted into the scala tympani successfully through an extended round window approach. Discussion - Future additional studies using the spread of excitation or electric field imaging may improve test reliability. As all of these measurements are still carried out following electrode insertion, real-time identification, unfortunately, remains questionable. Conclusion - Tip fold-over could be reliably identified by conventional X-ray imaging. By contrast, intraoperative electrophysiology was not sufficiently sensitive to reveal it.

[Possibilities for residual hearing preservation with Nucleus CI532 Slim Modiolar electrode array. Case report]. / A maradványhallás megorzésének lehetoségei cochlearis implantáció során Nucleus CI532 Slim Modiolar elektródasorral.

During the rehabilitation of hearing-impaired patients, the preservation of residual acoustic hearing following cochlear implantation by minimizing the implantation trauma allows for improved hearing performance. To achieve this, minimally invasive, soft surgery methods and thinner, atraumatic electrodes were required. In our present study, we reported a case where Cochlear® Nucleus CI532 Slim Modiolar electrode was implanted in a patient with residual hearing. Our aim was to study the possible preservation of postoperative acoustic residual hearing by audiological monitoring. Since childhood, due to her congenital hearing loss, she has been wearing a conventional, airborne hearing correction device on both ears. Six months before cochlear implantation, we measured the progression on both sides of the hearing loss, so we decided to perform cochlear implantation. The patient had residual hearing on both ears prior to surgery thus the Cochlear® Nucleus CI532 Slim Modiolar Implant was used. The minimally invasive surgery was performed on the patient's right ear through the round window approach. Compared to the preoperative hearing threshold (average 85 dBHL) in the 4th postoperative week, an initial hearing threshold progression of 20-25 dBHL was observed between 0.25 and 1.0 kHz, while of 5-10 dBHL between 2.0-4.0 kHz. Hearing threshold measured in the 6th month showed a slight progression in the range above 1 kHz, but improved by the 12th month, to the results achieved at the 4th week. The effects of cochlear implantation on residual hearing have been studied in numerous studies, in which several key surgical and technical factors have been identified. Nucleus CI532 is a Slim Modiolar electrode profile that is close to the modiolus, so it is expected to have a lower endocochlear hydrodynamic load since it lies in the covering of the osseus spiral lamina, thus less influencing the dynamics of the basilar membrane. However, the perimodiolar location of the electrode array allows the adjacent nerve elements of the spiral ganglion to be stimulated with a lower electrical intensity and a reduced surface that may be neuroprotective. Preservation of acoustic residual hearing following cochlear implantation improves the patient's speech perception and the sound localization skills, particularly in difficult circumstances. Long-term residual hearing preservation may also be of great importance in the subsequent feasibility for regenerative procedures and drug treatments. Orv Hetil. 2018; 159(41): 1680-1688.

Detection of "tip fold-over" of the cochlear implant electrode array with transimpedance matrix (TIM) measurement / Az elektródasor visszatekeredésének kimutatása transzimpedanciamátrix (TIM)-vizsgálattal cochlearis implantátumban.

Összefoglaló. Bevezetés: Az elmúlt években a cochlearis implantátum a súlyos halláskárosodás vagy a teljes siketség rutinszeru és hatékony kezelési eszközévé vált. Korunk egyik leggyakrabban használt és leghatékonyabb újítása a cochlearis implantációban a perimodiolaris vékony elektródasorok alkalmazása. A cochlea középtengelyét, a modiolust szorosan ölelo atraumatikus elektródasor igen meggyozo eredménnyel bizonyítja népszeruségét, mind az elektrofiziológiai mérések során, mind az akusztikus hallás megorzése terén nyújtott teljesítményével. Ugyanakkor igen kevés publikáció írja le az elektródasor nem megfelelo helyzetének elofordulási gyakoriságát, pontosabban a visszatekeredését a csúcsi szakaszon. Célkituzés: Tanulmányunk célja olyan szoftveres technika, a transzimpedancia-mátrix (TIM) beillesztése a rutin intraoperatív elektrofiziológiai mérési metodikák közé, amely képes objektív diagnosztikai lehetoséget biztosítani ahhoz, hogy korán felismerhessük a cochlearis implantátum elektródasorán keletkezett hurkot. Módszer: Hároméves kisgyermek kétoldali cochlearis implantációját követoen, posztoperatív röntgenfelvételen a bal oldalon az elektródasor megfelelo pozíciója figyelheto meg, míg a jobb oldalon az intracochlearis elektródasor végének visszatekeredése igazolódott. Képalkotó vizsgálatot követoen elektrofiziológiai metódusként TIM-vizsgálatot végeztünk. Az eljárás során a méroeszköz a kijelölt stimuláló elektródákon 1 V nagyságrendu feszültséget közöl állandó áramerosség mellett a cochlea közel eso struktúrái felé. Méroelektródák segítségével regisztráljuk a szöveteken mérheto feszültséget, majd transzimpedancia-mátrixszá alakítjuk a mért értékeket. Eredmények: Az elektródasor visszatekeredése, amelyet korábban radiológiai vizsgálattal igazoltunk, az objektív elektrofiziológiai mérések segítségével is jól azonosítható, és a vizsgálatok szoros párhuzamot mutatnak. Következtetés: Az elektródák helyzetének megjelenítésére szolgáló standard radiológiai képalkotási technikák kiegészíthetok, illetve kiválthatók egyszeruen elvégezheto, hatékony, objektív elektrofiziológiai vizsgálatokkal. Intraoperatíven, még a sebzárás elott kimutatható, ha az elektródasor nem megfelelo helyzetbe került, így csökkenthetjük a radiológiai vizsgálatokkal járó sugárterhelés és annak finanszírozási problémáját. Orv Hetil. 2021; 162(25): 988-996. INTRODUCTION: In recent years, the cochlear implant has become a routine and effective treatment tool for severe hearing loss and total deafness. One of the commonly used and effective innovations of our time in cochlear implantation is the perimodiolar thin electrode array. The atraumatic electrode array, which closely embraces the central axis of the cochlea (modiolus), has served its popularity with very convincing results, with its performance in both electrophysiological measurements and acoustic hearing preservation. However, very few publications describe the frequency of improper positioning of the electrode array, which is known as 'tip fold-over'. OBJECTIVE: The aim of our study is to incorporate a software technique, the transimpedance matrix (TIM), into routine intraoperative electrophysiological measurement methodologies to provide a potential objective diagnostic opportunity for early detection of tip fold-over of the electrode array. METHOD: Following bilateral cochlear implantation of a three-year-old child, postoperative radiography showed the correct position of the electrode array on the left side, while tip fold-over of the intracochlear electrode array was detected on the right side. Following imaging, a TIM study was performed as an electrophysiological method. During the procedure, the measuring device transmits a voltage of the order of 1 V to the nearby structures of the cochlea at a constant current at the designated stimulus electrodes. Measuring electrodes were used to register the voltage measured on the tissues, and then converted into a TIM. RESULTS: Electrode tip fold-over was previously diagnosed by radiological examination, while it can also be diagnosed by objective electrophysiological measurements now, and these two tests correlate well. CONCLUSION: Standard radiological imaging techniques for electrode positioning can be supplemented or replaced by easy-to-perform, effective objective electrophysiological studies. Tip fold-over can be detected intraoperatively, even before wound closure, if the electrode array is in the wrong position, thus reducing the radiation exposure associated with radiological examinations as well as reducing relevant costs. Orv Hetil. 2021; 162(25): 988-996.

Application field of VOXEL-MAN Tempo 3D virtual reality simulator in surgery of pars petrosa of temporal bone / A VOXEL-MAN Tempo 3D virtuálisvalóság-szimulátor alkalmazása a sziklacsont sebészetében.

Összefoglaló. Bevezetés: Az emberi sziklacsont a halántékcsont része, egy bonyolult és változatos anatómiai felépítésu struktúra. A sziklacsonton végzett beavatkozások elott, a mutéti szövodmények megelozése érdekében, nélkülözhetetlen a biztos anatómiai tudás és kézügyesség megszerzése, valamint az egyes mutéti lépések és mozdulatok begyakorlása. A VOXEL-MAN Tempo 3D fül-orr-gégészeti szimulátor a virtuális valóság és a robotika alkalmazásával nyújt gyakorlási lehetoséget. Célkituzés: A Szegedi Tudományegyetem 2019-ben VOXEL-MAN fül-orr-gégészeti szimulátort helyezett üzembe az Orvosi Készségfejlesztési Központban. A cikk fül-orr-gégész szakorvos szerzoi a VOXEL-MAN Tempo szimulátor megismerését követoen bemutatják a készüléket, és megfogalmazzák a szimulátorral végzett beavatkozásokkal szemben támasztott igényüket. Módszer: A szerzok a megfogalmazott szempontoknak megfeleloen értékelik a VOXEL-MAN Tempo szimulátort, és meghatározzák, milyen szerepet szánnak neki a gyakorlati képzésben. Eredmények: A szimulátor virtuálisan, mégis valósághuen mutatja meg a sziklacsont anatómiai viszonyait, a fontos anatómiai struktúrák valós térbeli elhelyezkedését és egymástól, illetve a sebészi eszköztol mért távolságát. A rendszer lehetové teszi a fülmutétek valósághu elvégzését (kétkezes csontmunka fúróval és szívóval, vérzés szimulálása) taktilis visszacsatolással. Az egy- vagy kétkezes feladatokkal fejleszthetjük a sebészi készségeket. A fülmutétek csontmunkája reprodukálható módon elvégezheto valódi beteg halántékcsontjáról készített rutin, nagy felbontású komputertomográfiás vizsgálat anyagából. Következtetés: Tapasztalataink alapján a szimulátor kiválóan alkalmas az egyes mutéti lépesek begyakorlására. A jövoben fontos szerepet szánunk a virtuális rendszernek a fül-orr-gégészeti graduális és a fülsebészeti posztgraduális képzésben. Orv Hetil. 2021; 162(16): 623-628. INTRODUCTION: The pars petrosa of the human temporal bone is a structure of complex and diverse anatomy. Prior to surgical interventions, in order to prevent surgical complications, it is essential to acquire sound anatomical knowledge and dexterity as well as to practice each surgical step and movement. The VOXEL-MAN Tempo 3D simulator uses virtual reality and robotics to provide an opportunity to practice. OBJECTIVE: In 2019, the University of Szeged installed a VOXEL-MAN Virtual Reality simulator at the Medical Skills Development Center. After learning about the VOXEL-MAN Tempo simulator, the authors present the device and articulate their need for interventions with the simulator. METHOD: The VOXEL-MAN Tempo simulator is evaluated according to the formulated criteria and the role assigned to it in the practical training is determined. RESULTS: The simulator shows the anatomical structure of the temporal bone virtually, yet realistically, the real spatial location of the important anatomical structures and their distance from each other and from the surgical instrument. The system allows ear surgery to be performed realistically (two-handed bone work with a drill and suction) with tactile (vibration) and visual (bleeding) feedback. One can improve surgical skills with one- or two-handed tasks. Bone work in ear surgeries can be performed in a reproducible manner from routine, high-resolution computer tomography of the temporal bone of a real patient. CONCLUSION: With reference to our experience, the simulator is excellent for practicing each surgical step. In the future, we intend to use this virtual system in undergraduate and postgraduate training in otolaryngology. Orv Hetil. 2021; 162(16): 623-628.

A novel intraoperative imaging tool to follow the cochlear implant electrode array insertion dynamics / Új mutéti képalkotó lehetoség a belsofül-implantátum elektródasorának dinamikus helyzetmeghatározására.

Összefoglaló. Bevezetés: A cochlearis implantátum egy mutétileg behelyezett elektromos eszköz, amely az akusztikus hanghullámokat elektromos jelekké alakítja, közvetlenül a hallóideget stimulálja, így segíti a súlyos fokú hallássérüléssel vagy teljes hallásvesztéssel élok életét. Cochlearis implantációt követoen a legjobb rehabilitációs eredmény elérésének technikai feltétele többek között az esetre szabott elektródaválasztás és az elektródasor teljes, kontrollált, szövodménymentes bejuttatása a scala tympaniba, miközben a cochlea belso struktúrája a leheto legkisebb mértékben sérül. A rutin intraoperatív elektrofiziológiai tesztek fontos információt adnak a készülék muködoképességérol és a hallóideg stimulációjáról, azonban nem hagyatkozhatunk rájuk az elektródasor cochleán belüli helyzetének igazolásában. Mivel elofordulhat, hogy a rendelkezésre álló elektrofiziológiai vizsgálatok eredménye megfelelo, és mégis rendellenes helyzetbe kerül az elektróda, az arany standardot a képalkotó vizsgálatok jelentik. Módszer: Közleményünkben egy modern, hibrid muto által nyújtott technológiai háttér új alkalmazási területét mutatjuk be. Szimultán kétoldali cochlearis implantációt végeztünk Cochlear Nucleus Slim Modiolar típusú perimodiolaris elektródasorral, a belso fül fejlodési rendellenességével rendelkezo betegen. Az intraoperatív képalkotást Siemens Artis pheno C-karos robot digitális szubtrakciós angiográfiás rendszer biztosította valós ideju átvilágító és volumentomográfiás funkcióval. Eredmények: Az intraoperatív képalkotás által dinamikusan követheto az elektródasor bevezetésének folyamata, ellenorizheto az elektródasor statikus helyzete, így kiváltható a rutinnak számító posztoperatív képalkotó vizsgálat. A rendellenes helyzetbe kerülo elektródasor pozíciója egy ülésben korrigálható, az újból bevezetheto, így elkerülheto az újabb altatással járó, bizonytalan kimenetelu revíziós mutét. Következtetés: A hibrid muto jól kontrollált, minimálisan invazív eljárások elvégzését biztosítja. Különösen a hallószerv fejlodési rendellenessége vagy egyéb, az elektródának a cochleába vezetését nehezíto rendellenesség esetén javasolt a mutoi képalkotó diagnosztika. Orv Hetil. 2021; 162(22): 878-883. INTRODUCTION: The cochlear implant is a surgically inserted electrical device that converts acoustic sound waves into electrical signals to stimulate the cochlear nerve, thus helps the rehabilitation of people with severe to total hearing loss. One of the most important technical conditions for achieving the best rehabilitation result after cochlear implantation is the personalized choice of electrodes. Additionally, it is vital that there is a complete, controlled, uncomplicated delivery of the electrode array to the scala tympani while minimizing damage to the inner structures of the cochlea. Routine electrophysiological tests provide important information about device functionality and auditory nerve stimulation. However, they probably do not show an abnormal position of the electrode array within the cochlea. Thus, imaging studies remain the gold standard. METHOD: In our paper, we present a novel application field of the modern technological background provided by a hybrid operating room. Simultaneous bilateral cochlear implantation was performed with cochlear implants with perimodiolar electrode array (Nucleus Slim Modiolar) in a patient with cochlear malformation. Intraoperative imaging was provided by a Siemens Artis pheno C-arm robot digital subtraction angiography system with real-time fluoroscopy and volume tomography function. RESULTS: Intraoperative imaging ensures dynamic follow-up of the introduction and static determination of the position of the electrode array and replaces routine postoperative imaging. If the electrode array was inserted in an abnormal position, the revision can be performed in the same sitting. Also, the revision surgery with a potential risk of uncertain outcome, alongside additional anaesthesia, can be prevented. CONCLUSION: The hybrid operating room ensures that well-controlled, minimally invasive procedures are performed. Intraoperative imaging can be imperative in malformed cochleae and conditions that may complicate electrode insertion. Orv Hetil. 2021; 162(22): 878-883.

[The distance from the modiolus of perimodiolar electrode arrays of cochlear implants. A radiological study to evaluate the difference in perimodiolar properties]. / Cochlearis implantátumok különbözo, elore görbített elektródasorainak elhelyezkedése a cochlea tengelyéhez viszonyítva. Radiológiai vizsgálat a perimodiolaritás mértékének megállapítására.

Introduction: The cochlear implants vary in electrodes in terms of length, width and proximity to the modiolus. The precurved electrode arrays could be placed closer to the modiolus and the ganglion cells compared to straight electrodes. The two types of electrode arrays provide different electrophysiological characteristics; however, proximity to the modiolus may lead to better hearing performance. Aim: To investigate our preliminary electrophysiological results that suggest that the Slim Modiolar (SM) electrode array has the potential to elicit similar neural responses as the thicker perimodiolar (Contour Advance, CA) electrode from the same generation of implants. Method: Subjects that were implanted either with CA or SM electrodes were enrolled, 54 consecutive subjects in each group. All electrodes were introduced into the cochlea via the round window. The diameter of the largest turn of the electrode arrays within the cochlea was measured through postoperative radiography. The energy consumption parameters were estimated 2 months after implantation. Results: The mean of the largest turns of the arrays within the cochlea was 4.2 ± 0.5 mm in the SM group and 4.9 ± 1.1 mm in the CA group. 'Auto power' was 44.81 ± 5.05% and 50.85 ± 8.35% with SM and CA, respectively. Estimated energy consumption was lower with SM. The differences were statistically significant. Conclusion: Our measurements for a large cohort in each group suggest that the SM electrode array takes a significantly closer position to the modiolus than the CA. This finding supports our earlier electrophysiological result and indicates better performance abilities. Orv Hetil. 2019; 160(31): 1216-1222.