RESUMEN
Összefoglaló. Bevezetés: Az akut alsó végtagi ischaemia nagy klinikai jelentoségét gyakori elofordulása és súlyos szövodményei (amputáció, halálozás) okozzák. A mutéti megoldás mellett a katéterrel végzett thrombolysis jelent terápiás lehetoséget, használata azonban nem terjedt el széles körben hazánkban. Célkituzés: A katéterrel végzett thrombolysis hatékonyságának és biztonságosságának megállapítása akut alsó végtagi ischaemia esetén. Módszer: A Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikáján 2012. 03. 01. és 2019. 12. 31. között akut alsó végtagi ischaemia miatt katéteres thrombolysisen átesett 40 beteg (átlagéletkor: 64 év, SD: ±11,79; 25 férfi, 62,5%) adatait elemeztük retrospektív vizsgálat során. Eredmények: 40 páciens esetében 42 katéteres lysist hajtottunk végre. A medián alteplázbolus 5 mg (IQR: 5), a medián folyamatos dózis 2 mg/h (IQR: 0,8) volt. A lysisek közül 23 (54,76%) volt sikeres, ebbol 16 (69,57%) esetben végeztünk kiegészíto percutan beavatkozást. Vérzés miatt 5 (11,9%), elzáródás miatt 3 (7,14%) betegen végeztünk sürgos beavatkozást. A leggyakoribb posztoperatív szövodmény az amputáció (17,5%), a haematoma (11,9%) és a distalis embolisatio (7,14%) volt. 16 (40%) esetben végeztünk a lizált érszakaszon késobb beavatkozást. 11 (27,5%) betegnél történt major amputáció. A posztoperatív 30 napon belüli mortalitás 2,5% volt. Az átlagos beavatkozásmentes idoszak 1626 nap (SD: ±1710), az átlagos amputációmentes túlélés 2038 nap (SD: ±1665) volt. A lysis alatt adott intravénás heparin nem befolyásolta a nyitva maradást és az amputációt. Következtetés: A katéterrel végzett thrombolysis terápiás lehetoség akut alsó végtagi ischaemia esetén. Sikeres lysis esetén is gyakran kell endovascularis intervenciót végezni. Katéteres thrombolysis alkalmazásakor számolni kell a gyakori korai szövodmény és a késoi reintervenció veszélyével. A pontos terápiás protokoll kialakításához további vizsgálatokra van szükség. Orv Hetil. 2022; 163(11): 424-430. INTRODUCTION: Acute limb ischemia has great clinical significance due to its common occurrence and serious complications. Besides open surgical intervention, catheter-directed thrombolysis is a proven treatment alternative, however, it is not widely used in Hungary. OBJECTIVE: To evaluate the efficacy and safety of catheter-directed thrombolysis in acute limb ischemia. METHODS: In a retrospective single-center study, we analyzed the data of 40 patients (mean age: 64, SD: ±11.79; 25 men, 69.57%) who underwent catheter-directed thrombolysis due to acute limb ischemia at Semmelweis University Heart and Vascular Centre between 01. 03. 2012 and 31. 12. 2019. RESULTS: 42 thrombolysis were performed on 40 patients. The median alteplase dose was 5 mg (IQR: 5), the median continuous dose was 2 mg/h (IQR: 0.8). 23 (54.76%) procedures were successful and 16 (69.57%) cases required further percutaneous interventions. Hemorrhage led to 5 and occlusion to 3 emergency interventions. The most common postoperative complications were amputation (17.5%), hematoma (11.9%) and distal embolisation (7.14%). 16 (40%) cases required late reintervention at the surgical site. 11 (27.5%) cases needed major amputation. 30 day postoperative mortality was 2.5%. Average intervention-free survival was 1626 days (SD: ±1710), while average amputation-free survival was 2038 days (SD: ±1665). Additional intravenous heparin given during thrombolysis did not affect reocclusion rate and amputation-free survival. CONCLUSION: Catheter-directed thrombolysis is a therapeutic option in acute limb ischemia. Successful thrombolysis often requires endovascular intervention at the same time. Frequent early complications and late reinterventions have to be considered. Further studies are needed for developing specific therapeutic protocol. Orv Hetil. 2022; 163(11): 424-430.