[Introduction of a risk assessment tool to evaluate the risk of aggressive behavior during acute psychiatric admission]. / Az agresszív magatartás rizikóját felméro skála alkalmazása akut pszichiátriai felvételre kerülo betegeken.

INTRODUCTION: Aggressive behavior among psychiatric patients occurs the most frequently during acute inpatient treatment causing significant safety risk for patients and staff. OBJECTIVE: As part of a risk-reducing project targeting the reduction of the frequency of physical aggression, a daily routine use of a risk evaluation tool was introduced in the acute psychiatric unit of the Jahn Ferenc South Pest Hospital. METHODS: Selection of the appropriate risk evaluation tool was based on a thorough search of the literature. After preparing the Hungarian translation of V-RISK-10, all acutely admitted patients were assessed with this rating scale completed by the duty psychiatrist. To evaluate the predictive validity of the scale, the authors retrospectively surveyed the number and length of necessary physical restraints due to aggressive behavior in the first week after admission. RESULTS: The mean score on V-RISK-10 was 6.78 ± 3.36 points and the time patients spent under restraints was 6.96 ± 17.21 hours. The sum score of the V-RISK-10 showed a moderate strength, and significant correlation with the time spent under restraint (r = 0.447; p = 0.001). DISCUSSION: The results confirmed that V-RISK-10 is an appropriate tool for predicting physical aggression necessitating restraints in the first days following an acute psychiatric admission. History of violent behavior, drug use, and a psychiatric diagnosis and suspiciousness among current symptoms had the strongest predictive value. CONCLUSION: The V-RISK-10 is a risk assessment tool that is user-friendly in the context of acute psychiatric inpatient care and has a moderate power for predicting aggressive behavior. Patients with high risk of aggression can be identified with this tool at the time of admission. With careful monitoring and timely initiation of aggression prevention strategies, the occurrence of aggressive behavior can be minimized. Orv Hetil. 2023; 164(8): 293-299.

Aggregate causes of adverse events and possible methods to mitigate them within healthcare: Results and lessons learned based on the reports sent to the Hungarian NEVES reporting and learning system / A nemkívánatos események általános okai és kezelési lehetoségei az egészségügyben: Eredmények és tanulságok a hazai NEVES jelentési és tanulórendszerbe érkezett jelentések alapján

Összefoglaló. Bevezetés: Hazánkban 2007-ben indult el a NEVES (NEm Várt ESemények) rendszer, amelybe az eltelt idoszakban több mint 26,5 ezer nemkívánatos eseményre vonatkozó jelentés érkezett. A jelentések feldolgozásával hét témakörben készültek oki kutatások és ajánlások a feltárt okok megelozésére. Célkituzés: Az oki kutatások eredményei alapján a hazai ellátási gyakorlatban meglévo legfontosabb, nemkívánatos eseményhez vezeto általános okok azonosítása és ajánlások megfogalmazása a kezelésükre. Módszerek: Témakörönként végeztünk szakirodalmi kutatást a lehetséges okok és kezelési lehetoségek feltárására. Leíró statisztikai elemzéseket alkalmaztunk a jelentések adatai alapján az összefüggések megállapítására, majd Ishikawa-diagrammal kerestük az alapveto okokat. Fókuszcsoportos megbeszélések alapján gyujtöttünk lehetséges megoldásokat. A munkacsoportok eredményeibol összefoglaló táblázatokat készítettünk. Eredmények: Kilenc fo oki csoport volt meghatározható: a szabályozás, szabálykövetés, a végzett tevékenységek hiányosságai; az eseményekbol való tanulás hiánya; az oktatás, a humáneroforrás, a kommunikáció és dokumentálás, illetve az eszközhasználat, infrastruktúra problémái. A megoldási javaslatok hat csoportba sorolhatók: a szabályozások kialakításával és a gyakorlati alkalmazás elérésével kapcsolatos teendok; az oktatások megszervezése és lebonyolítása; beszerzés a szükségletek alapján; a kommunikáció fejlesztése; tanulás a hibákból, nemkívánatos eseményekbol; motivációs eszközök alkalmazása. Következtetés: Az eloforduló nemkívánatos események oki szerkezete hasonló mintázatú, ezért az eseményekrol szóló információk gyujtése, elemzése alapján megállapíthatók a legfontosabb kezelendo okok. Az országos szintu elemzések kiinduló pontot jelenthetnek a helyi sajátosságok és fejlesztési irányok azonosítására. A kutatások alapján feltárt muködési gyengeségek kiküszöbölésével, kezelésével nemcsak a kutatásba bevont témakörökben, hanem általánosságban is javulhat a betegellátás biztonsága. Ehhez elkötelezett vezetés, a változtatások meghatározáshoz betegbiztonsági ismeretek és szemlélet, illetve változtatási hajlandóság szükséges. Orv Hetil. 2022; 163(6): 236-245. INTRODUCTION: In 2007, the NEVES system started its operation in Hungary. Ever since, more than 26.5 thousand adverse events reports arrived. By analysing these reports, causal research was conducted and recommendations were made to prevent these causes. OBJECTIVE: Based on the results of the causal research, the identification of the most important causes of adverse events within the Hungarian healthcare settings, and the creation of recommendations on how to tackle these causes. METHODS: To identify possible causes and actions that can be made, a literature survey was conducted for each area. Descriptive statistics was conducted to identify possible associations, after which Ishikawa chart was used to search for possible root-causes. Possible solutions were gathered via focus groups discussions. Summary tables were created based on the results of these focus groups. RESULTS: Nine main groups of causes were identified: regulation; following regulations; shortcomings of activities that should be carried out; not learning from previous events; education; human resources; communication and documentation; the usage of devices; problems with the infrastructure. The recommended solutions can be grouped into six areas: actions regarding the creation and everyday usage of regulations; organising and conducting educations; procurement based on needs; improving communications; learning from mistakes and adverse events; using motivation tools. CONCLUSION: The analysis made at the national level can be the basis to identify local circumstances and areas of improvement. This requires dedicated leadership, adequate patient safety knowledge and perspective to achieve changes and willingness to make changes. Orv Hetil. 2022; 163(6): 236-245.

Quality assurance of national internet-based patient register data: Experiences during the operation of the Hungarian Myocardial Infarction Registry, 2010­2020 / Internetalapú, országos betegségregiszter adatainak minoségbiztosítása: Tapasztalatok a Nemzeti Szívinfarktus Regiszter muködtetése során, 2010­2020

Összefoglaló. Bevezetés: A Nemzeti Szívinfarktus Regiszterben 111 788 beteg 122 351 infarktusos eseményéhez kapcsolódó 145 292 kezelés adatai szerepelnek. Módszer: A rögzített adatokat az üzemeltetok folyamatosan kontrollálják, bemutatják azokat a minoségbiztosítási módszereket, amelyekkel az adatbázis teljességét és megfeleloségét biztosítják. Az online informatikai rendszerben az adatbevitel során 119 automatikus ellenorzési algoritmust muködtetnek. Az automatikus ellenorzési algoritmussal nem kezelheto adatok ellenorzését 5 részállású, egészségügyi képzettségu kontroller és 2 foállású munkatárs végzi. A regiszter muködése során folyamatosan fejlesztették az ellenorzés módszereit, ennek során 2018-tól a kontrollerek által ellenorzött adatlapok utóellenorzésére is sor kerül. Az utóellenorzés során a már ellenorzött adatlapok 2,4%-ában további javításra volt szükség. Eredmények: Az utóellenorzés eredménye, hogy a kontrolleri munkát hatékonyabbá sikerült tenni, mivel egyre kevesebb az utóellenorzés során hibásnak talált adatlapok száma. Megvizsgálták, hogy az adatlap kérdéseire milyen arányban kaptak értékelheto választ. Az értékelheto válaszok aránya a legtöbb esetben meghaladta a 90%-ot, azonban a panaszok kezdetének ideje az adatlapok 39%-ában volt megadva, míg a dohányzási szokásokkal kapcsolatos válasz az esetek 59%-ában volt megfelelo. Megbeszélés: A szerzok rámutatnak arra, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelo és a Nemzeti Szívinfarktus Regiszter adatbázisának folyamatos egyeztetése hozzájárul a regisztráció teljességének biztosításához, lehetové teszi a betegek állapotának hosszú távú követését. Miután a program kötelezo jelleguvé vált 2014. 01. 01-jén, az elso évben a szívinfarktus-diagnózissal finanszírozott betegek kétharmada (67%) szerepelt a regiszter adatbázisában; ez az arány a 2017-2019-es években meghaladta a 90%-ot (91,7-93,6-91,3%). Következtetés: Vizsgálatukból a szerzok azt a következtetést vonják le, hogy a betegségregiszter muködése során szükséges az adatok teljességének és megfeleloségének folyamatos ellenorzése. A regiszter adatbázisának 90% feletti teljessége az ellátórendszer minoségi paramétereinek folyamatos követését teszi lehetové. Orv Hetil. 2021; 162(2): 61-68. INTRODUCTION: The Hungarian Myocardial Infarction Registry contains data on 145 592 treatments related to the 111 788 patients and the 122 351 myocardial infarctions. METHOD: The recorded information is continuously monitored, and the quality assurance methods used to ensure the completeness and adequacy of the database are presented. In the online IT system, 119 automatic verification algorithms are operated during data entry. Data that cannot be handled by the automated verification algorithm is checked by five part-time health-qualified controllers and two full-time employees. During the operation of the register, the control methods were continuously developed, during which the data sheets checked by the controllers will be post-checked from 2018 onwards. During the post-checked process, 2.4% of the datasheets required further correction. RESULTS: The number of data sheets found to be incorrect during the post-audit was decreasing. The authors examined the proportion of evaluable answers to the questionnaire. The rate of evaluable responses was over 90% in most cases; however, the time of the onset of symptoms was given in 39% of the datasheets, while the answer to smoking habits was adequate in 59% of cases. DISCUSSION: The authors point out that the continuous consultation of the database of the National Health Fund Management Centre and the Hungarian Myocardial Infarction Registry contributes to ensuring the completeness of registration, enabling long-term monitoring of the condition of patients. In the first year of the mandatory period of the program, two-thirds (67%) of patients treated with a diagnosis of myocardial infarction were included in the registry database, and this proportion exceeded 90% in the years 2017-2019 (91.7-93.6-91.3%). CONCLUSION: The study of the authors concludes that the completeness and adequacy of the data need to be constantly monitored during the operation of the patient registry. The integrity of the register database above 90% enables the continuous monitoring of the quality parameters of the system. Orv Hetil. 2021; 162(2): 61-68.