Comparison of Hungarian Central Statistical Office's causes of death data with the database of the Hungarian National Cancer Registry / A Központi Statisztikai Hivatal halálozási adatainak összevetése a Nemzeti Rákregiszter adatbázisával. Egy adat-összekapcsolás tanulságai

Introduction: In international comparison, Hungary is in the forefront of cancer incidence and mortality statistics. Based on paper-based death certificates, mortality statistics are compiled by the Hungarian Central Statistical Office, while population-based measures of cancer incidences are performed by the Hungarian National Cancer Registry. Objective: Linking the records of these two independent databases can highlight their weaknesses and provide an opportunity to reconcile and verify collected data, which may emphasize the need to expand current data exchange protocols. Method: Based on the Hungarian unique health care insurance ID, the mortality database of the Hungarian Central Statistical Office between 2012 and 2020 was compared with the data of the Hungarian National Cancer Registry from 2001 to 2020. Deaths in 2018, in particular those related to lung cancer, were examined in more depth to demonstrate the biases resulting from erroneous data collection. Results: The mortality database of the Hungarian Central Statistical Office contained 32 586 cases with an underlying cause of death of malignant neoplasm for 2018, of which 29 970 were identified in the Hungarian National Cancer Registry. Out of the 8716 deaths coded to lung cancer, 7957 corresponding individuals were also found in the Registry. From the matches, 7381 cases were marked with lung cancer in the Hungarian National Cancer Registry. For the remaining 576 cases, the Registry recorded different types of cancers, of which in 69 cases with lung metastasis. Discussion: The differences between the two databases may be caused by methodological differences in data collection, incomplete, inaccurate reporting and differences in processing algorithms. Nevertheless, the majority of the data in the examined databases were found to be appropriate for epidemiological studies. Conclusion: Based on the outcomes of the present analysis, a revision of the data transfer between the two institutions is in order. The introduction of electronic Death certificate recording and validity checks are expected to improve the reliability of ID numbers and may shorten data processing times.

Investigation of possible causes of increase in Hungarian infant mortality in 2019 / A hazai csecsemohalandóságban 2019-ben tapasztalt emelkedés lehetséges okainak vizsgálata.

Összefoglaló. Bevezetés: Magyarországon a csecsemohalandóság 2014 óta folyamatosan javult, azonban 2019-ben az elozo évi adathoz képest 11%-kal magasabb érték mutatkozott. Célkituzés: A vizsgálat célja a 2019. évi kedvezotlenebb csecsemohalálozási mutató lehetséges összetevoinek feltárása. Módszer: A 2018. és 2019. évi csecsemohalálozási adatokat hasonlítottuk össze a csecsemo kora, a halál oka és a gyógyintézeti, illetve nem gyógyintézeti elhalálozás szerint. A vizsgálathoz a Központi Statisztikai Hivatal adatait használtuk. A trendvizsgálatnál 2010-tol elemeztük az adatokat. A nem gyógyintézeti haláleseteket 10 évre összevonva járásonként térképesen ábrázoltuk. Eredmények: 2018-ban 304, 2019-ben 335 csecsemo halt meg Magyarországon, a csecsemohalálozási arányszám 3,4 ezrelékrol 3,8 ezrelékre emelkedett. A 2019. évi érték az elozo évtizedek trendjére illesztett görbe alapján megfelelt a várható értéknek. 2019-ben a 0-27 napos csecsemohalálozás alig változott a 2018. évihez képest, a 28-364 napos korban bekövetkezett halálesetek száma viszont növekedett. A vizsgált évben 59%-kal emelkedett a nem gyógyintézeti csecsemohalálozás. A 2019. évi csecsemohalálozás növekedéséért 74%-ban a nem gyógyintézeti esetek voltak felelosek. A nem gyógyintézeti halálozás dönto többsége késoi csecsemokorban következett be. A járásonkénti, 10 évre összevont, nem intézményben elhunyt csecsemok számában és 1000 élve születésre vonatkozó arányában ötszörös területi különbségek mutatkoztak. A halálokok közül a perinatalis szakban keletkezo bizonyos állapotok miatt meghalt csecsemok száma emelkedett a leginkább, a nem gyógyintézeti halálozás esetében pedig a hirtelen csecsemohalál szindrómában meghaltaké. Következtetés: 2019-ben kiugróan magas volt a nem gyógyintézeti, késoi csecsemohalálozás száma és részaránya, ezen esetek feltuno regionális halmozódást mutattak. A csecsemohalandóság csökkentésének hatásos eszköze lehetne a jövoben minden egyes csecsemohalál részletes szakmai értékelése. Orv Hetil. 2021; 162(1): 830-838. INTRODUCTION: In Hungary, infant mortality has been steadily declining since 2014, but in 2019 it increased by 11% compared to 2018. OBJECTIVE: The aim of our study is to explore the possible components of the above increase. METHOD: Ten-year trends of infant mortality were analized and compared by age, cause, place of deaths (hospital or non-hospital environment) and location, using Central Statistical Office data. RESULTS: There were 304 infant deaths in Hungary in 2018 and 335 in 2019. Infant mortality rate rose from 3.4‰ to 3.8‰, however, it was in line with the expected value based on the curve fitted to the trend of previous decades. In 2019, 0-27-day infant mortality basically did not change compared to 2018, while the number of deaths at 28-364 days of age increased. Non-hospital infant mortality increased by 59% in 2019 and these cases accounted for 74% of the total increase in infant mortality; the vast majority of these deaths occurred in late infancy. There were fivefold regional differences in the number of non-hospital infant deaths. Among the causes of death, the conditions related to the perinatal period and sudden infant death syndrome increased the most. CONCLUSION: In Hungary, the number and proportion of non-hospital infant mortality was remarkably high in 2019 compared to previous years. These cases showed a striking regional accumulation. An effective tool for reducing infant mortality could be an appropriate professional assessment of each infant death in the future. Orv Hetil. 2021; 162(21): 830-838.