RESUMO
Összefoglaló. Az agy és a szem vascularis katasztrófái számos esetben egymáshoz társuló vagy egymást elore jelzo kórképek. Az arteria centralis retinae occlusio az ér rekanalizációjának hiányában a retina szöveteinek irreverzibilis károsodását okozza. Sem a nemzetközi, sem a hazai stroke-irányelvek nem foglalkoznak az ocularis stroke problémakörével, annak ellenére, hogy az arteria centralis retinae occlusio okozta retinalis ischaemia minden tekintetben megfelel az akut ischaemiás stroke definíciójának. Az eddig rendelkezésre álló irodalmi adatok alapján arteria centralis retinae occlusio esetén az intravénás thrombolysis 4,5 órán belül alkalmazva növeli a szignifikáns mértéku visusjavulás esélyét. Az országban jelenleg 4 centrum (Pécsi Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem, Debreceni Egyetem, Semmelweis Egyetem) tervezi az ocularis stroke kezelésében a thrombolysis bevezetését. A maradandó látásromlás és a szekunder cerebrovascularis események megelozése érdekében elengedhetetlen az alapellátásban és a társszakmákban dolgozó kollégákkal való szoros együttmuködés. Orv Hetil. 2021; 162(47): 1871-1875. Summary. Vascular events of the brain and the eye may occur concomitantly or sequentially. In the absence of recanalization, central retinal artery occlusion causes irreversible damage to the retinal tissues. Even though retinal ischemia secondary to central retinal artery occlusion meets the definition of acute ischemic stroke, neither the international nor the Hungarian stroke guidelines mention ocular stroke. Based on the available literature, intravenous thrombolysis of the central retinal artery within 4.5 hours of occlusion can increase the odds of significant vision improvement. Currently 4 centers (University of Pécs, Debrecen, Szeged, and Semmelweis University) are planning to introduce thrombolysis in the treatment of ocular stroke. To prevent permanent visual loss and secondary cerebrovascular events, timely intervention requires the collaboration between general practitioners and other specialties. Orv Hetil. 2021; 162(47): 1871-1875.