Predicting cervical screening and HPV vaccination attendance of Roma women in Hungary: community nurse contribution is key.

BACKGROUND: HPV screening/vaccination has been observed lower for ethic minorities. Understanding factors that predict and can improve attendance is therefore key. Hence, the aim was to identify causes, especially concerning the quality of the patient-provider relationship, that predict past HPV screening and vaccination turnout of Roma women in Hungary. METHODS: Cross-sectional research design with self-developed, culturally sensitive questionnaire. A final, female Roma sample of 368 participants was randomly selected from census register. Community nurses contacted participants and distributed surveys. Surveys were mailed-in by participants. Bivariate logistic regression was used to predict former participation in HPV screening/vaccination. RESULTS: Of the total sample, 17.4% of women attended at least one cervical screening and HPV vaccination in the past. Bad screening experience was positively associated with racially unfair behaviors of physicians. The odds of past attendance were 4.5 times greater if 'no negative earlier experience' occurred, 3.3 times likelier if community nurse performed screening/immunization and 1.6 times more probable if respondent felt 'no shame'. Evaluating the screening/vaccination process painful, being only financially motivated and attendance involving a lot of travel decreased the odds of 'no show' by 50%, 40% and 41%, respectively. CONCLUSIONS: When considering the ratio of past cervical screening attendance, we conclude that our female Roma sample did not behave differently from the general population. We saw no evidence that racial mistreatment made any contribution to explaining cervical screening participation. Past positive screening experience and the quality of patient-provider relationship increased the odds of participation the most. Cancer of friends, pain, financial motivation and travel distance decreased odds of participation to a lesser extent. In order to improve future screening and immunization, community nurses should play more central and advanced role in the organization and implementation of such services specifically targeting Roma populations.

Epidemiological disease burden and annual health insurance treatment cost of colorectal cancer in Hungary / A vastag- és végbéldaganat okozta országos epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher Magyarországon.

Összefoglaló. Bevezetés: Magyarországon a vastag- és a végbéldaganat mindkét nem esetében a harmadik leggyakoribb daganatos megbetegedés és a második leggyakoribb halálok. Célkituzés: Elemzésünk célja volt a vastag- és végbéldaganat okozta éves epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher meghatározása Magyarországon. Adatok és módszerek: Az adatok a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelo (NEAK) finanszírozási adatbázisából származnak, és a 2018. évet fedik le. A daganat típusait a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO, 10. revízió) szerinti C18-as, C19-es, C20-as, C21-es, D010-D014-es és D12-es kóddal azonosítottuk. Meghatároztuk az éves betegszámokat korcsoportos és nemek szerinti bontásban, a prevalenciát 100 000 lakosra, az éves egészségbiztosítási kiadásokat valamennyi ellátási formára és daganattípusra vonatkozóan. Eredmények: A vastag- és végbéldaganatok kezelésére a NEAK 21,7 milliárd Ft-ot (80,2 millió USD; 68,0 millió EUR) költött 2018-ban. A költségek 58,0%-át az aktívfekvobeteg-szakellátás költségei teszik ki. Az összköltségek megoszlása szerint a legmagasabb költségek a férfiaknál (4,98 milliárd Ft) és a noknél (3,25 milliárd Ft) is a 65-74 éves korcsoportban figyelhetok meg. A legnagyobb betegszámot a járóbeteg-szakellátás esetében találtuk: 88 134 fo, ezt a háziorvosi ellátás (55 324 fo) és a CT, MRI (28 426 fo) követte. A vastagbél rosszindulatú daganata esetében az egy betegre jutó aktívfekvobeteg-kassza alapján az éves egészségbiztosítási kiadás 1,206 millió Ft (4463 USD/3782 EUR) volt a férfiak és 1,260 millió Ft (4661 USD/3950 EUR) a nok esetében. Következtetés: Hazánkban az aktívfekvobeteg-szakellátás bizonyult a fo költségtényezonek, mely magában foglalja az onkoterápiás gyógyszeres költségeket is. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 14-21. INTRODUCTION: Colorectal cancer is the third most common type of cancer and the second most common cause of mortality in Hungary in both sexes. OBJECTIVE: The aim of our study was to determine the annual epidemiological disease burden and health insurance cost of colorectal cancer in Hungary. DATA AND METHODS: Data were derived from the financial database of the National Health Insurance Fund Administration (NHIFA) of Hungary for the year 2018. Types of cancer were identified with the following codes of the International Classification of Diseases, 10th revision: C18, C19, C20, C21, D010-D014, D12. The data analysed included annual patient numbers according to age groups and sex, prevalence of care utilisation per 100 000 population, and annual health insurance costs for all types of care and all cancer types. RESULTS: In 2018, NHIFA spent 21.7 billion HUF (80.2 million USD, 68.0 million EUR) on the treatment of colorectal cancer. 58.0% of the costs was spent on acute inpatient care. Regarding total costs, the highest costs were found in the 65-74 age group in both men (4.98 billion HUF) and women (3.25 billion HUF). The highest patient numbers were in outpatient care: 88 134 patients, general practice care (55 324 patients) and CT, MRI (28 426 patients). The annual health care treatment cost per patient was 1.206 million HUF (4463 USD/3782 EUR) in men and 1.260 million HUF (4661 USD/3950 EUR) in women. CONCLUSION: Acute inpatient care, including the costs of oncotherapeutic pharmaceuticals, was found to be the major cost driver in Hungary. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 14-21.

Annual epidemiological and health insurance burden of cervical cancer in Hungary / A méhnyakrák okozta éves epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher Magyarországon.

Összefoglaló. Bevezetés: A méhnyakdaganatok kérdése kiemelten fontos, megoldatlan népegészségügyi probléma. A betegség terhe magas, ami elsosorban az alacsony és közepes jövedelmu országokban éloknél jelentkezik. Célkituzés: Elemzésünk célja volt meghatározni a méhnyakdaganatok epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségterhét Magyarországon a 2018-as évre vonatkoztatva. Adatok és módszerek: Elemzésünket a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelo (NEAK) finanszírozási adatbázisának 2018. évi adatai alapján végeztük az in situ (D06), a jóindulatú (D26.0) és a malignus (C53) méhnyakdaganatokra vonatkozóan. Az elemzés a NEAK által finanszírozott összes szolgáltatóra és ellátási formára kiterjed. Meghatároztuk az éves betegszámokat, a prevalenciát 100 000 lakosra, továbbá az éves egészségbiztosítási kiadásokat betegségcsoportonként és korcsoportos bontásban, valamennyi egészségbiztosítási ellátás tekintetében. Eredmények: A NEAK 2018-ban 1,276 milliárd Ft-ot (4,7 millió USD; 4,0 millió EUR) költött a méhnyakdaganatok kezelésére. A betegek és a finanszírozás dönto többsége a méhnyak rosszindulatú daganatához kapcsolható. A finanszírozásból a malignus méhnyakdaganatok részesedése 97%. Ellátási típusonként vizsgálva a legnagyobb kiadási tétel az aktívfekvobeteg-szakellátásban jelenik meg, éves szinten 763,9 millió Ft, ami az összköltség 59,9%-a. A 100 000 lakosra jutó prevalencia az aktívfekvobeteg-szakellátás igénybevételi adatai alapján 26/100 000 lakos. Következtetés: A méhnyakdaganatok kezelésének meghatározó költségeleme az aktívfekvobeteg-szakellátás. Hazánkban a szervezett méhnyakszurés korszerusítéseként az új szurési stratégiát megfelelo finanszírozási támogatással célszeru bevezetni, a szurovizsgálatoknak, a hozzájuk kapcsolódó további diagnosztikus kivizsgálásnak és terápiának a teljesítményvolumen-korlát alóli mentesítésével. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 22-29. INTRODUCTION: Cervical cancer is a particularly important, unresolved public health problem. The burden of the disease is high, primarily in those living in low- and middle-income countries. OBJECTIVE: Our aim was to determine the annual epidemiological disease burden and health insurance cost of cervical cancer in Hungary in 2018. DATA AND METHODS: Our analysis was made according to the financial database of the National Health Insurance Fund Administration (NHIFA) of Hungary for the year 2018, which covers all service providers and maintenance forms financed by NHIFA. We analysed the in situ (D06), the benignant (D26.0) and the malignant (C53) cervical tumours. The data analysed included annual patient numbers and prevalence of care utilisation per 100 000 population furthermore annual health insurance costs calculated for disease and age groups. RESULTS: In 2018, NHIFA spent 1.276 billion HUF (4.7 million USD, 4.0 million EUR) on the treatment of patients with cervical cancer. The majority of patients and funding can be linked to malignant cervical cancer (97%). Acute inpatient care was the major cost driver: 763.9 million HUF (59.9% of the total health insurance expenditures) annually. The prevalence is 26 per 100 000 population based on acute inpatient care data. CONCLUSION: Acute inpatient care was the major cost driver. In Hungary, as a modernization of organized cervical screening, it is appropriate to introduce a new screening strategy with appropriate financial support, by exempting screening tests, associated additional diagnostic testing, and therapy from the performance volume limit. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 22-29.