Annual epidemiological and health insurance disease burden of hip osteoarthritis in Hungary based on nationwide data.

BACKGROUND: Health services utilization related to hip osteoarthritis imposes a significant burden on society and health care systems. Our aim was to analyse the epidemiological and health insurance disease burden of hip osteoarthritis in Hungary based on nationwide data. METHODS: Data were extracted from the nationwide financial database of the National Health Insurance Fund Administration (NHIFA) of Hungary for the year 2018. The analysed data included annual patient numbers, prevalence, and age-standardized prevalence per 100,000 population in outpatient care, health insurance costs calculated for age groups and sexes for all types of care. Patients with hip osteoarthritis were identified using code M16 of the International Classification of Diseases (ICD), 10th revision. Age-standardised prevalence rates were calculated using the European Standard Population 2013 (ESP2013). RESULTS: Based on patient numbers of outpatient care, the prevalence per 100,000 among males was 1,483.7 patients (1.5%), among females 2,905.5 (2.9%), in total 2,226.2 patients (2.2%). The age-standardised prevalence was 1,734.8 (1.7%) for males and 2,594.8 (2.6%) for females per 100,000 population, for a total of 2,237.6 (2.2%). The prevalence per 100,000 population was higher for women in all age groups. In age group 30-39, 40-49, 50-59, 60-69 and 70 + the overall prevalence was 0.2%, 0.8%, 2.7%, 5.0% and 7.7%, respectively, describing a continuously increasing trend. In 2018, the NHIFA spent 42.31 million EUR on the treatment of hip osteoarthritis. Hip osteoarthritis accounts for 1% of total nationwide health insurance expenditures. 36.8% of costs were attributed to the treatment of male patients, and 63.2% to female patients. Acute inpatient care, outpatient care and chronic and rehabilitation inpatient care were the main cost drivers, accounting for 62.7%, 14.6% and 8.2% of the total health care expenditure for men, and 51.0%, 20.0% and 11.2% for women, respectively. The average annual treatment cost per patient was 3,627 EUR for men and 4,194 EUR for women. CONCLUSIONS: The prevalence of hip osteoarthritis was 1.96 times higher (the age-standardised prevalence was 1.5 times higher) in women compared to men. Acute inpatient care was the major cost driver in the treatment of hip osteoarthritis. The average annual treatment cost per patient was 15.6% higher for women compared to men.

Inequalities in premature mortality from ischaemic heart disease in the WHO European region.

OBJECTIVES: Ischaemic heart disease (IHD) is one of the leading causes of premature mortality. Our aim was to analyse standardised premature mortality rates from IHD by geographical groups in the age group 45-59 years. METHODS: We performed a retrospective, quantitative analysis of age-standardized mortality rates from IHD between 1990-2014 per 100,000 population in Western European (WE: N = 17), Eastern European countries (EE: N = 10), and countries of the former Soviet Union (fSU: N = 15) within the European Region of the World Health Organisation (WHO) based on data retrieved from the WHO European Mortality Database. Descriptive statistics, time series analysis and statistical tests were used for the analyses (ANOVA, Kruskal-Wallis test, Mann-Whitney test, paired t-test). RESULTS: On average, age-standardized death rates (ASDR) from IHD per 100,000 population were the lowest in WE (men 1990: 143.67, 2014: 50.29; women 1990: 29.06, 2014: 9.89), and the highest in fSU (men 1990: 358.69, 2014: 253.25; women 1990: 99.78, 2014: 57.85). Between 1990 and 2014, all three groups experienced significant decrease in ASDR both in men and women (fSU: -29.39%, -42.02%; EE: -49.41%, -50.57%; WE: -64.99%, -65.97%, respectively) (p < 0.05). Between 1990 and 2004, ASDR decreased in WE in both sexes (p < 0.001), in EE among males (p = 0.032). Between 2004 and 2014, ASDR from IHD decreased significantly in both sexes in fSU and WE, in EE only among women (p < 0.05). CONCLUSIONS: During the whole period analysed, ischaemic heart disease mortality significantly decreased in both sexes in all the groups.

The long-term effect of generic price competition on the Hungarian statin market.

BACKGROUND: Generic competition is a vital health policy tool used in regulating the pharmaceutical market. Drug group HMG-CoA reductase (3-hydroxy-3-methyl-glutaryl-coenzyme-A reductase) inhibitors, widely known as "statins," was the first drug group in Hungary in which generic prescriptions became mandatory. Our aim is to analyze the changes in the retail and wholesale margins through the generic competition regarding "statins". METHODS: Data was derived from the nationwide pharmaceutical database of the Hungarian National Health Insurance Fund Administration, the only health care financing agency in Hungary. We observed the turnover data regarding the HMG-CoA-reductase inhibitor "statins" from 2010 through 2019. As the drugs under review have a fixed price point in Hungary, we effectively calculated the margins. RESULTS: In 2010, the consumer expenditure of statins was 30.7 billion HUF ($148 million), which decreased by 59%, to 12.5 billion HUF ($42.9 million) in 2019. In 2010, the annual health insurance reimbursement of statins was 23.7 billion HUF ($114 million), which underwent a 63% decrease to 8.6 billion HUF ($29.7 million) in 2019. In 2010, the DOT turnover was 287 million days, and it increased to above 346 million days for 2019, which reflects a 20% increase over the past nine years. The monthly retail margins decreased from 334 million HUF ($1.6 million), (January, 2010) to 176 million HUF ($0.61 million), (December, 2019). The monthly wholesale margins decreased from 96.3 million HUF ($0.46 million), (January, 2010) to 41.4 million HUF ($0.14 million), (December, 2019). The most significant downturn in margins was due to the introduction of the first two blind bids. The combined DOT turnover in reference to the examined 43 products consistently increased. CONCLUSIONS: The decline in retail and wholesale margin and in health insurance expenditures was largely due to a reduction in the consumer price of generic medicines. DOT turnover of statins also increased significantly.

Prevalence and Annual Health Insurance Cost of Endometriosis in Hungary-A Nationwide Study Based on Routinely Collected, Real-World Health Insurance Claims Data.

Endometriosis is a disease that is often diagnosed late and that may lead to significant reduction in quality of life and serious complications (e.g., infertility). We aimed to assess the prevalence and the annual, nationwide health insurance treatment cost of endometriosis in Hungary using a quantitative, descriptive, cross-sectional method, focusing on the year 2019. We used claims data obtained from the Hungarian National Health Insurance Fund Administration (NHIFA). Patient numbers, total and age-specific prevalence, annual health insurance expenditure, and the distribution of costs across age groups were determined. The NHIFA spent a total of HUF 619.95 million (EUR 1.91 million) on endometriosis treatment. The highest number of patients and prevalence (10,058 women, 197.3 per 100,000) were found in outpatient care. In acute inpatient care, prevalence was substantially lower (23.5 per 100,000). Endometriosis, regardless of its type, affects 30-39-year-olds in the highest number: 4397 women (694.96 per 100,000) in this age group were affected in 2019. The average annual health insurance expenditure per capita was EUR 189.45. In addition to early detection and diagnosis of endometriosis, it is of pivotal importance to provide adequate therapy to reduce costs and reduce the burden on the care system.

Assessing the impact of Hungary's public health product tax: an interrupted time series analysis.

OBJECTIVES: Imposing taxes on unhealthy goods can generate income, raise people's health awareness, and eventually decrease the prevalence of chronic diseases. Our aim was to assess the impact of Hungary's public health product tax (PHPT) since its implementation in September 2011. Differences in purchasing habits between households with different income statuses were also compared. METHODS: A retrospective, descriptive analysis of tax bases and income was carried out, and an interrupted time series analysis using the generalised least squares method was performed to examine the changes in trends regarding the purchase of taxable products before and after the implementation of the tax. The amount of tax base (in kilograms or litres), income (in HUF and EUR), and annual purchased quantity of food and beverage groups per household were assessed. Data were derived from the National Tax and Customs Administration of Hungary and the Hungarian Household Budget and Living Conditions Surveys. The study sample was composed of households who participated in the surveys (mean = 8,359, SD = 1,146) between 2006 and 2018. RESULTS: The households' tax bases and incomes increased constantly (with a few exceptions). The total revenue was 19.49 billion HUF (67.37 million EUR) in 2012 and 59.19 billion HUF (168.55 million EUR) in 2020. However, the households' purchasing habits did not change as expected. A significant short-term decrease (between 2012 and 2013) in purchasing unhealthy goods was observed for three groups: soft drinks (p = 0.009), jams (p = 0.047), and fruit juices (p = 0.038). Only soft drinks showed a significant decreasing trend in the post-intervention period between 2012 and 2018 (p < 0.001). CONCLUSIONS: We concluded that the PHPT did not decrease households' unhealthy food purchasing trend, although it has a positive effect as it can create revenue for health care and health-promoting programmes.

The development of one-day surgical care in Hungary between 2010 and 2019.

BACKGROUND: The constant increase in the utilization of one-day surgical care could be identified since more than a decade in most of European countries. Initially, according to the international rankings, the exploitation of one-day surgery in Hungary was not really significant. In 2010, the Hungarian policy makers intended to increase one-day surgical care as a priority strategy. The aim of our study was to analyze the evolution of the Hungarian one-day surgical care during the last decade in DRG- based performance financing system in Hungary. METHODS: The dataset of the research was provided by the National Health Insurance Fund Administration of Hungary. The most important indicators related to the one-day surgical care were compared to inpatient care (market share, number of cases, and DRG cost-weights). To discover the impact of one-day surgical care to the utilization of inpatient treatment, the number of hospitalized days was also analyzed. RESULTS: Between 2010 and 2019, the market share of one-day surgical cases increased from 42, to 80%. Simultaneously the constant increase of one-day surgical cases, the number of hospitalized days were decreased in inpatient care by 17%. The value of Case Mix Index has also increased, approximately by 140%, which could confirm that more complex interventions are being conducted in one-day surgical care as well. CONCLUSIONS: Due to the comprehensive health policy strategy related to the dissemination of one-day surgical care in Hungary, several important performance indicators were improved between 2010 and 2019. Given that Hungary belongs to the low- and middle-income countries, the results of the study could be considerable even in an international comparison.

Epidemiological disease burden and annual health insurance treatment cost of colorectal cancer in Hungary / A vastag- és végbéldaganat okozta országos epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher Magyarországon.

Összefoglaló. Bevezetés: Magyarországon a vastag- és a végbéldaganat mindkét nem esetében a harmadik leggyakoribb daganatos megbetegedés és a második leggyakoribb halálok. Célkituzés: Elemzésünk célja volt a vastag- és végbéldaganat okozta éves epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher meghatározása Magyarországon. Adatok és módszerek: Az adatok a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelo (NEAK) finanszírozási adatbázisából származnak, és a 2018. évet fedik le. A daganat típusait a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO, 10. revízió) szerinti C18-as, C19-es, C20-as, C21-es, D010-D014-es és D12-es kóddal azonosítottuk. Meghatároztuk az éves betegszámokat korcsoportos és nemek szerinti bontásban, a prevalenciát 100 000 lakosra, az éves egészségbiztosítási kiadásokat valamennyi ellátási formára és daganattípusra vonatkozóan. Eredmények: A vastag- és végbéldaganatok kezelésére a NEAK 21,7 milliárd Ft-ot (80,2 millió USD; 68,0 millió EUR) költött 2018-ban. A költségek 58,0%-át az aktívfekvobeteg-szakellátás költségei teszik ki. Az összköltségek megoszlása szerint a legmagasabb költségek a férfiaknál (4,98 milliárd Ft) és a noknél (3,25 milliárd Ft) is a 65-74 éves korcsoportban figyelhetok meg. A legnagyobb betegszámot a járóbeteg-szakellátás esetében találtuk: 88 134 fo, ezt a háziorvosi ellátás (55 324 fo) és a CT, MRI (28 426 fo) követte. A vastagbél rosszindulatú daganata esetében az egy betegre jutó aktívfekvobeteg-kassza alapján az éves egészségbiztosítási kiadás 1,206 millió Ft (4463 USD/3782 EUR) volt a férfiak és 1,260 millió Ft (4661 USD/3950 EUR) a nok esetében. Következtetés: Hazánkban az aktívfekvobeteg-szakellátás bizonyult a fo költségtényezonek, mely magában foglalja az onkoterápiás gyógyszeres költségeket is. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 14-21. INTRODUCTION: Colorectal cancer is the third most common type of cancer and the second most common cause of mortality in Hungary in both sexes. OBJECTIVE: The aim of our study was to determine the annual epidemiological disease burden and health insurance cost of colorectal cancer in Hungary. DATA AND METHODS: Data were derived from the financial database of the National Health Insurance Fund Administration (NHIFA) of Hungary for the year 2018. Types of cancer were identified with the following codes of the International Classification of Diseases, 10th revision: C18, C19, C20, C21, D010-D014, D12. The data analysed included annual patient numbers according to age groups and sex, prevalence of care utilisation per 100 000 population, and annual health insurance costs for all types of care and all cancer types. RESULTS: In 2018, NHIFA spent 21.7 billion HUF (80.2 million USD, 68.0 million EUR) on the treatment of colorectal cancer. 58.0% of the costs was spent on acute inpatient care. Regarding total costs, the highest costs were found in the 65-74 age group in both men (4.98 billion HUF) and women (3.25 billion HUF). The highest patient numbers were in outpatient care: 88 134 patients, general practice care (55 324 patients) and CT, MRI (28 426 patients). The annual health care treatment cost per patient was 1.206 million HUF (4463 USD/3782 EUR) in men and 1.260 million HUF (4661 USD/3950 EUR) in women. CONCLUSION: Acute inpatient care, including the costs of oncotherapeutic pharmaceuticals, was found to be the major cost driver in Hungary. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 14-21.

Annual epidemiological and health insurance burden of cervical cancer in Hungary / A méhnyakrák okozta éves epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher Magyarországon.

Összefoglaló. Bevezetés: A méhnyakdaganatok kérdése kiemelten fontos, megoldatlan népegészségügyi probléma. A betegség terhe magas, ami elsosorban az alacsony és közepes jövedelmu országokban éloknél jelentkezik. Célkituzés: Elemzésünk célja volt meghatározni a méhnyakdaganatok epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségterhét Magyarországon a 2018-as évre vonatkoztatva. Adatok és módszerek: Elemzésünket a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelo (NEAK) finanszírozási adatbázisának 2018. évi adatai alapján végeztük az in situ (D06), a jóindulatú (D26.0) és a malignus (C53) méhnyakdaganatokra vonatkozóan. Az elemzés a NEAK által finanszírozott összes szolgáltatóra és ellátási formára kiterjed. Meghatároztuk az éves betegszámokat, a prevalenciát 100 000 lakosra, továbbá az éves egészségbiztosítási kiadásokat betegségcsoportonként és korcsoportos bontásban, valamennyi egészségbiztosítási ellátás tekintetében. Eredmények: A NEAK 2018-ban 1,276 milliárd Ft-ot (4,7 millió USD; 4,0 millió EUR) költött a méhnyakdaganatok kezelésére. A betegek és a finanszírozás dönto többsége a méhnyak rosszindulatú daganatához kapcsolható. A finanszírozásból a malignus méhnyakdaganatok részesedése 97%. Ellátási típusonként vizsgálva a legnagyobb kiadási tétel az aktívfekvobeteg-szakellátásban jelenik meg, éves szinten 763,9 millió Ft, ami az összköltség 59,9%-a. A 100 000 lakosra jutó prevalencia az aktívfekvobeteg-szakellátás igénybevételi adatai alapján 26/100 000 lakos. Következtetés: A méhnyakdaganatok kezelésének meghatározó költségeleme az aktívfekvobeteg-szakellátás. Hazánkban a szervezett méhnyakszurés korszerusítéseként az új szurési stratégiát megfelelo finanszírozási támogatással célszeru bevezetni, a szurovizsgálatoknak, a hozzájuk kapcsolódó további diagnosztikus kivizsgálásnak és terápiának a teljesítményvolumen-korlát alóli mentesítésével. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 22-29. INTRODUCTION: Cervical cancer is a particularly important, unresolved public health problem. The burden of the disease is high, primarily in those living in low- and middle-income countries. OBJECTIVE: Our aim was to determine the annual epidemiological disease burden and health insurance cost of cervical cancer in Hungary in 2018. DATA AND METHODS: Our analysis was made according to the financial database of the National Health Insurance Fund Administration (NHIFA) of Hungary for the year 2018, which covers all service providers and maintenance forms financed by NHIFA. We analysed the in situ (D06), the benignant (D26.0) and the malignant (C53) cervical tumours. The data analysed included annual patient numbers and prevalence of care utilisation per 100 000 population furthermore annual health insurance costs calculated for disease and age groups. RESULTS: In 2018, NHIFA spent 1.276 billion HUF (4.7 million USD, 4.0 million EUR) on the treatment of patients with cervical cancer. The majority of patients and funding can be linked to malignant cervical cancer (97%). Acute inpatient care was the major cost driver: 763.9 million HUF (59.9% of the total health insurance expenditures) annually. The prevalence is 26 per 100 000 population based on acute inpatient care data. CONCLUSION: Acute inpatient care was the major cost driver. In Hungary, as a modernization of organized cervical screening, it is appropriate to introduce a new screening strategy with appropriate financial support, by exempting screening tests, associated additional diagnostic testing, and therapy from the performance volume limit. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 22-29.

Assessing the epidemiological disease burden and health insurance treatment cost of diabetic polyneuropathy based on health insurance claims data / A diabeteses polyneuropathia okozta epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher elemzése egészségbiztosítási adatok alapján.

Összefoglaló. Bevezetés: Az idegrendszeri károsodás az egyik leggyakrabban kialakuló komplikáció a cukorbetegek körében, mely az egyénnek és a finanszírozónak is jelentos terhet jelent. Célkituzés: Elemzésünk célja volt a diabeteses polyneuropathia okozta epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher elemzése. Adatok és módszerek: Az adatok a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelo (NEAK) finanszírozási adatbázisából származnak, és a 2018. évet fedik le. Meghatároztuk az éves betegszámokat és a 100 000 lakosra jutó igénybevételi prevalenciát, továbbá az éves egészségbiztosítási kiadásokat korcsoportos és nemenkénti bontásban és ellátási típusonként. A vizsgált kórképet a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (10. revízió) szerinti G6320-as kóddal azonosítottuk. Eredmények: A diabeteses polyneuropathia kezelésére a NEAK 6,63 milliárd Ft (24,52 millió USD; 20,78 millió EUR) egészségbiztosítási kiadást fordított 2018-ban. E költségek legnagyobb hányadát a gyógyszerek ártámogatása adta (78,29%). A teljes népességre számolt, 100 000 fore vetített prevalencia 862/100 000 fo volt a férfiak, 981/100 000 fo a nok esetében, együtt 924/100 000 fo a járóbeteg-szakellátásban. A 65-74 évesek jelentek meg a legnagyobb számban az egyes ellátási szinteken. A nemek eloszlása között a legtöbb vizsgált korcsoport tekintetében számottevo különbség nem tapasztalható, 65 év felett azonban már jóval magasabb a nok aránya. Következtetés: A betegség elofordulási gyakorisága a nok esetében 15,6%-kal magasabb. Idosebb korban jelentosen magasabb betegszámot figyeltünk meg. A neuropathiás szövodmények elkerülése érdekében a terápiás kezelésen túl a megelozésre is sokkal nagyobb figyelmet javasolunk fordítani. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 38-45. INTRODUCTION: Neurological complications are the most common type of complications among type 2 diabetes mellitus patients, which put a heavy burden on both individuals and health insurance organizations. OBJECTIVE: The aim of our study was to determine the epidemiological and health insurance disease burden of non-insulin-dependent diabetes with neurological complications. DATA AND METHODS: Data were derived from the financial database of the National Health Insurance Fund Administration (NHIFA) of Hungary for the year 2018. Data analysed included annual patient numbers and prevalence of care utilisation per 100 000 population according to age groups and sex. Patients were identified with the following code of the International Classification of Diseases, 10th revision: G6320. RESULTS: In 2018, NHIFA spent 6.63 billion HUF (24.52 million USD; 20.78 million EUR) on treating diabetic polyneuropathy. Reimbursement of pharmaceuticals was the main cost driver (78.29% of total expenditure). Based on patient numbers in outpatient care, prevalence in 100 000 population was 862 men, 981 women, together 924 people based on outpatient-care utilization. Most patients were aged between 65-74 years in all forms of care. Regarding sex, no significant differences were found among most age groups, however, the ratio of women tends to be higher above 65 years of age. CONCLUSION: Prevalence was found to be by 15.6% higher among women. Significantly higher patient numbers were found in old age. Besides therapeutic interventions, prevention should gain considerably more attention to avoid polyneuropathic complications. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 38-45.

Nationwide epidemiological and health insurance disease burden of rheumatoid arthritis in Hungary / A rheumatoid arthritis okozta országos epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher Magyarországon.

Összefoglaló. Bevezetés: A rheumatoid arthritisszel kapcsolatos szolgáltatások igénybevétele nagy teher az egészségügyi rendszerek számára. Célkituzés: Elemzésünk célja volt a rheumatoid arthritis okozta éves epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher meghatározása Magyarországon. Adatok és módszerek: Az elemzésben felhasznált adatok a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelo (NEAK) finanszírozási adatbázisából származnak, és a 2018. évet fedik le. Meghatároztuk az éves betegszámokat, a prevalenciát 100 000 lakosra, továbbá az éves egészségbiztosítási kiadásokat korcsoportos és nemenkénti bontásban valamennyi egészségbiztosítási ellátás tekintetében. A rheumatoid arthritis kórképet fodiagnózisként a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO, 10. revízió) szerinti M0690-es kóddal azonosítottuk. Eredmények: Meghatározó betegforgalmat a gyógyszerek ártámogatása esetében találtunk: 7015 férfi, 23 696 no, együtt 30 711 fo. A gyógyszer-ártámogatás betegforgalmi adatai alapján a 100 000 fore eso prevalencia férfiaknál 150,2 fo, noknél 464,0 fo, együtt 314,1 fo volt. A rheumatoid arthritis kezelésére a NEAK 1,64 milliárd Ft-ot (6,07 millió USD, illetve 5,14 millió EUR) költött 2018-ban. A kiadások 19,3%-a férfiaknál, míg 80,7%-a noknél jelenik meg. A gyógyszer-ártámogatás (az összes kiadás 42,8%-a), a járóbeteg-szakellátás (21,9%) és az aktívfekvobeteg-szakellátás (12,4%) voltak a meghatározó költségelemek. Az egy betegre jutó átlagos éves egészségbiztosítási kiadás 53 375 Ft (198 USD/167 EUR) volt. Következtetés: A gyógyszerek ártámogatása bizonyult a fo költségtényezonek. A rheumatoid arthritis elofordulási gyakorisága 3,1-szer magasabb a nok esetében a férfiakhoz képest. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 30-37. INTRODUCTION: Utilisation of services related to the treatment of rheumatoid arthritis poses a great burden for healthcare systems. Objecive: Our aim was to determine the annual epidemiological disease burden and the health insurance treatment cost of rheumatoid arthritis in Hungary. DATA AND METHODS: Data were derived from the financial database of the National Health Insurance Fund Administration (NHIFA) of Hungary, for the year 2018. The data analysed included annual patient numbers and prevalence per 100 000 population and annual health insurance treatment costs calculated for age groups and sex according to all health insurance treatment categories. Patients with rheumatoid arthritis were identified as main diagnosis with the following code of the International Classification of Diseases, 10th revision: M0690. RESULTS: We found a significant patient turnover in pharmaceutical reimbursement: 7015 men, 23 696 women, in total 30 711 patients. Based on patient numbers in pharmaceuticals, prevalence for 100 000 population among men was 150.2 patients, among women 464.0, in total 314.1 patients. In 2018, NHIFA spent 1.64 billion HUF (6.07 million USD, 5.14 million EUR) on the treatment of patients with rheumatoid arthritis. 19.3% of the costs was spent on the treatment of male, 80.7% on female patients. Pharmaceuticals (42.8% of the total expenditures), outpatient care (21.9%) and acute inpatient care (12.4%) were the main cost drivers. Average annual health insurance treatment cost per patient was 53 375 HUF (198 USD/167 EUR). CONCLUSION: Pharmaceutical reimbursement was the major cost driver. The prevalence of rheumatoid arthritis was by 3.1 higher in women compared to men. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 30-37.

Annual epidemiological and health insurance disease burden of pertrochanteric fractures in Hungary / A pertrochanter törés okozta éves epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher elemzése Magyarországon.

Összefoglaló. Bevezetés: A pertrochanter töréssel kapcsolatos szolgáltatások igénybevétele jelentos terhet jelent a társadalom és az egészségügyi rendszerek számára. Célkituzés: Elemzésünk célja volt a pertrochanter törés okozta éves epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher meghatározása Magyarországon. Adatok és módszerek: A felhasznált adatok a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelo (NEAK) finanszírozási adatbázisából származnak 2018. évre vonatkozóan. A betegszámok alapján meghatároztuk a 100 000 lakosra jutó prevalenciát, az éves egészségbiztosítási kiadásokat korcsoportos és nemenkénti bontásban. Az elemzésbe az érintett egészségbiztosítási ellátások teljes körét bevontuk. A pertrochanter töréseket a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO, 10. revízió) szerinti S7210-es kóddal azonosítottuk. Eredmények: A legnagyobb országos betegszámot a járóbeteg-szakellátás esetében találtuk: 2845 férfi, 6312 no, együtt 9157 fo. Ezt követte az aktívfekvobeteg-szakellátás (2388 férfi és 5858 no, együtt 8246 fo). A valamennyi életkorra számított, 100 000 lakosra vetített prevalencia a férfiaknál 51,1 beteg, a noknél 114,7 beteg, együtt 84,3 beteg volt az aktívfekvobeteg-szakellátásban. A pertrochanter törés kezelésére 7,329 milliárd Ft-ot költöttek 2018-ban (27,12 millió USD, illetve 22,98 millió EUR). A kiadások 28,0%-a férfiaknál, 72,0%-a noknél jelent meg. Az egészségbiztosítási kiadások 90,7%-a az aktívfekvobeteg-szakellátásban jelentkezett. Az egy betegre jutó átlagos éves összesített egészségbiztosítási kiadás 858 710 Ft (3177 USD/2693 EUR) volt a férfiak és 901 047 Ft (3334 USD/2826 EUR) a nok esetében. Következtetés: A pertrochanter törés elofordulási gyakorisága 2,5-szer magasabb a nok esetében, mint a férfiaknál. Az aktívfekvobeteg-szakellátás igénybevétele bizonyult a legfobb költségtényezonek. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 46-53. INTRODUCTION: Health services utilization related to pertrochanteric fractures represents a significant burden for the society and health care systems. OBJECTIVE: Our aim was to analyse the epidemiological and health insurance burden of pertrochanteric fractures in Hungary. DATA AND METHODS: Data were derived from the financial database of the National Health Insurance Fund Administration (NHIFA) of Hungary for the year 2018. The data analysed included annual patient numbers, prevalence per 100 000 population in acute inpatient care, health insurance costs calculated for age groups and sex for all types of care. Patients with pertrochanteric fracture were identified with the code S7210 of the International Classification of Diseases, 10th revision. RESULTS: We found a significant patient turnover in outpatient care: 2845 men, 6312 women, in total 9157 patients, followed by acute inpatient care (2388 men, 5858 women, together: 8246 patients). Based on patient numbers in acute inpatient care, the prevalence per 100 000 among men was 51.1, among women 114.7, together 84.3 patients. In 2018, NHIFA spent 7.329 billion HUF (27.12 million USD, 22.98 million EUR) on the treatment of pertrochanteric fractures. 28.0% of the costs was spent on the treatment of male, 72.0% on female patients. Reimbursement of acute inpatient care was the main cost driver (90.7% of the total expenditure). The average annual treatment cost per patient was 858 710 HUF (3177 USD/2693 EUR) for men and 901 047 HUF (3334 USD/2826 EUR) for women. CONCLUSION: The prevalence of pertrochanteric fracture was 2.5 times higher in women compared to men. Acute inpatient care was the major cost driver in the treatment of pertrochanteric fracture. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 46-53.

The nationwide epidemiological and health insurance disease burden of knee and lower leg injuries in Hungary / A térd- és lábszársérülések okozta országos epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher Magyarországon.

Összefoglaló. Bevezetés: A térd és a lábszár sérülései jelentos terhet jelentenek az egyén és a társadalom számára. Célkituzés: Elemzésünk célja volt a térd- és lábszársérülés okozta éves epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher vizsgálata Magyarországon. Adatok és módszerek: Az elemzésben felhasznált adatok a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelo (NEAK) finanszírozási adatbázisából származnak, és a 2018. évet fedik le. Vizsgáltuk az éves egészségbiztosítási kiadásokat, azok megoszlását, az éves betegszámot, valamint a 100 000 lakosra vetített prevalenciát korcsoportok és nemek szerinti bontásban. A térd és a lábszár sérülései kórképeket a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO, 10. revízió) szerinti S80-S89-es kóddal azonosítottuk. Eredmények: A legköltségesebb ellátási forma az aktívfekvobeteg-szakellátás volt, amelynek országos betegszáma összesen 18 398 fo (9868 fo férfi, 8530 fo no) volt. Az aktívfekvobeteg-szakellátás betegforgalmi adatai alapján a 100 000 fore eso prevalencia a férfiaknál 211,2 fo, a noknél 167,0 fo, együtt 188,1 fo volt. A NEAK 8,808 milliárd Ft-ot költött 2018-ban a térd- és lábszársérülések kezelésére, ami 32,59 millió USD-nak, illetve 27,62 millió EUR-nak felelt meg. Az aktívfekvobeteg-szakellátás a teljes egészségbiztosítási kiadás 61,4%-ával volt a legmeghatározóbb költségelem. A kiadások 52,0%-a férfiaknál, míg 48,0%-a noknél jelent meg. A 49. életévig a férfiak, míg az 50. életév feletti korosztályban a nok sérüléseibol származó ellátások betegszámai és költségei a magasabbak. Következtetés: Az aktívfekvobeteg-szakellátás bizonyult a fo költségtényezonek. A betegség elofordulási gyakorisága 26%-kal volt magasabb a férfiak esetében, mint a noknél. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 54-60. INTRODUCTION: Injuries to the knee and lower leg pose a great burden for the individual and society. OBJECTIVE: The aim of our study was to determine the annual epidemiological disease burden and the health insurance treatment cost of knee and lower leg injuries in Hungary. DATA AND METHODS: Data were derived from the financial database of the National Health Insurance Fund Administration (NHIFA) of Hungary for the year 2018. The data analysed included annual health insurance costs and their distribution and annual patient numbers and prevalence per 100 000 population calculated for age groups and sex. Patients with knee and lower leg injuries were identified with the following code of the International Classification of Diseases, 10th revision: S80-S89. RESULTS: The most expensive insurance treatment category was acute inpatient care, presenting 18 398 patients in total (9868 men, 8530 women). Based on patient numbers in acute inpatient care, the prevalence in 100 000 population among men was 211.2 patients, among women 167.0 patients, in total 188.1 patients. In 2018, NHIFA spent 8.808 billion HUF on the treatment of patients with knee and lower leg injuries (32.59 million USD, 27.62 million EUR). Acute inpatient care with 61.4% of the total health insurance expenditure was the main cost driver. 52.0% of the costs was spent on the treatment of male, while 48.0% on female patients. Until the age of 49, the number of patients and their costs were higher for men, while those over the age of 50 were higher for women. CONCLUSION: Acute inpatient care was the major cost driver. The prevalence of the disease was by 26% higher in men compared to women. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 54-60.

Epidemiological disease burden and annual health insurance treatment cost of acute myocardial infarction in Hungary / A heveny szívinfarktus okozta országos epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher Magyarországon.

Összefoglaló. Bevezetés: A szív- és érrendszeri betegségek a vezeto halálokok között szerepelnek világszerte, az összes halálozás egyharmadáért, míg az európai halálozások közel feléért felelosek. Célkituzés: Vizsgálatunk célja volt a heveny szívinfarktus okozta epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher elemzése. Adatok és módszerek: Adataink a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelo (NEAK) finanszírozási adatbázisából származnak a 2018-as évre vonatkozóan. Meghatároztuk az éves betegszámokat és a legnagyobb kiadással rendelkezo ellátási forma, az aktívfekvobeteg-szakellátás tekintetében a 100 000 fore jutó prevalenciát, valamint az éves egészségbiztosítási kiadásokat korcsoportos és nemenkénti bontásban az egyes ellátási típusokra vonatkozóan. A heveny szívinfarktust a Betegségek Nemzetközi Osztályozásának 10. revíziója alapján az I21-es kódcsoporttal azonosítottuk. Eredmények: A NEAK heveny szívinfarktusra fordított kiadása összesen 16,728 milliárd Ft (61,902 millió USD; 52,463 millió EUR) volt 2018-ban. A teljes kiadás 95,8%-át az aktívfekvobeteg-szakellátás költségei (16,032 milliárd Ft; 59,321 millió USD; 50,276 millió EUR) képezték; ezen ellátási forma keretén belül összesen 16 361 fo (9742 férfi és 6619 no) került kórházi felvételre. A valamennyi életkorra számított, 100 000 lakosra vetített prevalencia 208,54 beteg volt a férfiak és 129,61 beteg a nok esetében az aktívfekvobeteg-szakellátásban. A nemenkénti eloszlást tekintve az aktívfekvobeteg-szakellátásban a férfiak abszolút száma - a 75 év felettiek kivételével - valamennyi vizsgált korcsoportban meghaladta a nokét. Következtetés: Az aktívfekvobeteg-szakellátás igénybevétele bizonyult a legfobb költségtényezonek. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 6-13. INTRODUCTION: Cardiovascular diseases have been the leading causes of death worldwide accounting for one third of all-cause mortality, and nearly half of mortality in Europe. OBJECTIVE: The aim of our study was to determine the epidemiological disease burden of acute myocardial infarction. DATA AND METHODS: Data were derived from the financial database of the National Health Insurance Fund Administration (NHIFA) of Hungary for 2018. Data analysed included annual patient numbers, prevalence per 100 000 population in acute inpatient care, health insurance costs calculated for age groups and sex for all types of care. Patients with acute myocardial infarction were identified with the code: I21 of the International Classification of Diseases, 10th revision. RESULTS: In 2018, NHIFA spent 16.728 billion HUF on the treatment of acute myocardial infarction, 61.902 million USD, 52.463 million EUR. Acute inpatient care accounted for 95.8% of costs (16.032 billion HUF; 59.321 million USD; 50.276 million EUR) with 16 361 persons (9742 male; 6619 females) hospitalised. Based on patient numbers in acute in-patient care, prevalence per 100 000 among men was 208.54, among women 129.61 patients. In all age groups, except for patients aged >75 years, the number of males was higher than that of females. CONCLUSION: Acute inpatient care was the major cost driver in the treatment of acute myocardial infarction. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 6-13.

Inequalities in premature mortality due to cerebrovascular disease in Europe between 1990 and 2014 / A cerebrovascularis betegségekbol eredo, ido elotti halálozás egyenlotlenségei Európában 1990 és 2014 között.

Összefoglaló. Bevezetés: A cerebrovascularis betegségek népegészségügyi szempontból jelentosek, világszerte a vezeto halálokok között szerepelnek, és a rokkantság egyik fo okát képezik. Célkituzés: Vizsgálatunk célja a cerebrovascularis betegségekbol eredo, ido elotti halálozás hazai és nemzetközi adatainak elemzése régiónkénti bontásban a 45-59 éves korcsoportban. Módszerek: Retrospektív, kvantitatív elemzés keretében vizsgáltuk a cerebrovascularis betegségekbol eredo, korspecifikus, 1990 és 2014 közötti halálozást az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európai Régióján belül kiválasztott nyugat-európai (n = 17), kelet-európai országokban (n = 10) és a volt Szovjetunió utódállamaiban (n = 15), 100 000 fore vetítve, a WHO Európai Halálozási Adatbázisának adatai alapján. Leíró statisztikai módszereket, idosoros kimutatást, Kruskal-Wallis-próbát alkalmaztunk. Eredmények: A cerebrovascularis betegségekbol eredo, 100 000 fore vetített korspecifikus halálozás a nyugat-európai országokban volt a legalacsonyabb (férfiak: 1990: 35,14, 2014: 14,31; nok: 1990: 21,11, 2014: 8,76) és a Szovjetunió utódállamaiban a legmagasabb (férfiak: 1990: 134,19; 2014: 91,13; nok: 1990: 83,62, 2014: 41,83) (p<0,05). A kelet-európai és a nyugat-európai országok, valamint a nyugat-európai országok és a Szovjetunió utódállamainak korspecifikus, cerebrovascularis halálozása között szignifikáns különbséget találtunk mindkét nemben (1990, 2004, 2014: p<0,05). A cerebrovascularis betegségek korspecifikus standardizált halálozása 1990 és 2014 között a nyugat-európai országokban (férfiak: -59,28%, nok: -58,29%) csökkent a legnagyobb mértékben, melyet a vizsgált kelet-európai országok (férfiak: -54,14%, nok: -57,53%), majd a Szovjetunió utódállamai (férfiak: -32,09%, nok: -49,97%) követtek. Következtetések: A korspecifikus, cerebrovascularis halálozás a férfiak és a nok körében egyaránt csökkent az egyes régiókban. Magyarországon a nyugat-európai átlagnál jobban, 62,2%-kal csökkent a férfiak és 59,1%-kal a nok korai cerebrovascularis halálozása 1990 és 2014 között. Orv Hetil. 2021; 162(4): 144-152. INTRODUCTION: Cerebrovascular diseases are a significant public health concern, they are among the leading causes of death worldwide and one of the major causes of disability. OBJECTIVE: Our aim was to analyse national and international data regarding premature, cerebrovascular disease mortality per region in the 45-59 age group. METHODS: We performed a retrospective, quantitative analysis on age-specific, premature cerebrovascular disease mortality between 1990 and 2014 per 100 000 population on data derived from the World Health Organisation, European Mortality Database on Western European (n = 17), Eastern European (n = 10) countries, and countries of the former Soviet Union (n = 15). Descriptive statistics, time series analysis and Kruskal-Wallis test were performed. RESULTS: Age-related, cerebrovascular disease mortality per 100 000 population was the lowest in Western European countries (males: 1990: 35.14, 2014: 14.31; females: 1990: 21.11, 2014: 8.76), and the highest in former Soviet Union countries (males: 1990: 134.19; 2014: 91.13; females: 1990: 83.62, 2014: 41.83) (p<0,05). Significant differences were found in age-specific, cerebrovascular disease mortality in both sexes between Eastern and Western European countries and former Soviet Union countries (1990, 2004, 2014: p<0.05). Between 1990 and 2014, age-specific, standardized cerebrovascular disease mortality showed the biggest decrease in Western European countries (males: -59.28%, females: -58.29%) followed by Eastern European (males: -54.14%, females: -57.53%) and former Soviet Union countries (males: -32.09%, females: -49.97%). CONCLUSIONS: Age-specific, cerebrovascular disease mortality decreased in both sexes in all regions analysed. Hungary was found to have seen a decrease above the Western European average, premature cerebrovascular mortality decreased by 62.2% in males and 59.1% in females between 1990 and 2014. Orv Hetil. 2021; 162(4): 144-152.