Annual epidemiological and health insurance disease burden of hip osteoarthritis in Hungary based on nationwide data.

BACKGROUND: Health services utilization related to hip osteoarthritis imposes a significant burden on society and health care systems. Our aim was to analyse the epidemiological and health insurance disease burden of hip osteoarthritis in Hungary based on nationwide data. METHODS: Data were extracted from the nationwide financial database of the National Health Insurance Fund Administration (NHIFA) of Hungary for the year 2018. The analysed data included annual patient numbers, prevalence, and age-standardized prevalence per 100,000 population in outpatient care, health insurance costs calculated for age groups and sexes for all types of care. Patients with hip osteoarthritis were identified using code M16 of the International Classification of Diseases (ICD), 10th revision. Age-standardised prevalence rates were calculated using the European Standard Population 2013 (ESP2013). RESULTS: Based on patient numbers of outpatient care, the prevalence per 100,000 among males was 1,483.7 patients (1.5%), among females 2,905.5 (2.9%), in total 2,226.2 patients (2.2%). The age-standardised prevalence was 1,734.8 (1.7%) for males and 2,594.8 (2.6%) for females per 100,000 population, for a total of 2,237.6 (2.2%). The prevalence per 100,000 population was higher for women in all age groups. In age group 30-39, 40-49, 50-59, 60-69 and 70 + the overall prevalence was 0.2%, 0.8%, 2.7%, 5.0% and 7.7%, respectively, describing a continuously increasing trend. In 2018, the NHIFA spent 42.31 million EUR on the treatment of hip osteoarthritis. Hip osteoarthritis accounts for 1% of total nationwide health insurance expenditures. 36.8% of costs were attributed to the treatment of male patients, and 63.2% to female patients. Acute inpatient care, outpatient care and chronic and rehabilitation inpatient care were the main cost drivers, accounting for 62.7%, 14.6% and 8.2% of the total health care expenditure for men, and 51.0%, 20.0% and 11.2% for women, respectively. The average annual treatment cost per patient was 3,627 EUR for men and 4,194 EUR for women. CONCLUSIONS: The prevalence of hip osteoarthritis was 1.96 times higher (the age-standardised prevalence was 1.5 times higher) in women compared to men. Acute inpatient care was the major cost driver in the treatment of hip osteoarthritis. The average annual treatment cost per patient was 15.6% higher for women compared to men.

Problematic usage of the internet among Hungarian elementary school children: a cross-sectional study.

INTRODUCTION: Problematic usage of the internet (PUI) is perhaps one of the most frequently studied phenomena of the 21st century receiving increasing attention in both scientific literature and the media. Despite intensive research there have been relatively few meaningful studies among elementary school students in Hungary and worldwide, who may be considered as a high-risk population with regard to problematic internet use. The aim of our study was to carry out a complex research focusing on the prevalence and risk factors of PUI among elementary school children aged 10-15 years (Grade 5-8). METHODS: Demographics included were gender, age, place of stay, type of residence, family type, parental education, start of internet use, used devices, daily internet use, purpose of internet use, internet accounts, ways of keeping in touch with friends and sporting activities. PUI was evaluated using the paper-based version of the Potentially Problematic Use of the Internet Questionnaire. RESULTS: Overall, 2000 paper-based questionnaires were successfully delivered and the final analysis included 1168 responses (overall response rate 58.4%). Mean age was 12.55 ± 1.24 years. Female gender (OR = 2.760, p = 0,006, CI 95% 0.065 to 0.384), younger age (11-12 years) (OR = 3.812, p < 0.001, 95% CI: 1.747-4.731), early exposure to the internet (OR = 3.466, p = 0.001, 95% CI 1.535-5.446), living in a small village (OR = 1.081, p = 0.002, 95% CI 1.041-1.186) urgency to answer online (OR = 4.677, p < 0.001, 95% CI: 2.714-6.639), decreased frequency of personal contact with friends (OR = 2.897, p = 0.004, 95% CI: 1.037-1.681), spending more than 6 h online (OR = 12.913, p < 0.001, 95% CI: 10.798-14.892), morning and nighttime internet use (OR = 3.846, p < 0.001, CI 95% 1.886-5.810) and never doing any sports (OR = 2.016, p = 0.044, 95% CI: 1.050-3.354) were independently associated with problematic internet use. CONCLUSIONS: Based on the results of our questionnaire survey more than 10% seemed to be problematic users in our study population, which is a relatively high rate. Early exposure to the internet as well as younger age were strongly related to this phenomenon. Duration of being online as well as daily time interval of internet use are important predisposing factors. Scarcely studied social factors such as being online at the expense of personal relationships and the lack of physical activity should be payed more attention to prevent the development of PUI.

Inequalities in premature mortality from ischaemic heart disease in the WHO European region.

OBJECTIVES: Ischaemic heart disease (IHD) is one of the leading causes of premature mortality. Our aim was to analyse standardised premature mortality rates from IHD by geographical groups in the age group 45-59 years. METHODS: We performed a retrospective, quantitative analysis of age-standardized mortality rates from IHD between 1990-2014 per 100,000 population in Western European (WE: N = 17), Eastern European countries (EE: N = 10), and countries of the former Soviet Union (fSU: N = 15) within the European Region of the World Health Organisation (WHO) based on data retrieved from the WHO European Mortality Database. Descriptive statistics, time series analysis and statistical tests were used for the analyses (ANOVA, Kruskal-Wallis test, Mann-Whitney test, paired t-test). RESULTS: On average, age-standardized death rates (ASDR) from IHD per 100,000 population were the lowest in WE (men 1990: 143.67, 2014: 50.29; women 1990: 29.06, 2014: 9.89), and the highest in fSU (men 1990: 358.69, 2014: 253.25; women 1990: 99.78, 2014: 57.85). Between 1990 and 2014, all three groups experienced significant decrease in ASDR both in men and women (fSU: -29.39%, -42.02%; EE: -49.41%, -50.57%; WE: -64.99%, -65.97%, respectively) (p < 0.05). Between 1990 and 2004, ASDR decreased in WE in both sexes (p < 0.001), in EE among males (p = 0.032). Between 2004 and 2014, ASDR from IHD decreased significantly in both sexes in fSU and WE, in EE only among women (p < 0.05). CONCLUSIONS: During the whole period analysed, ischaemic heart disease mortality significantly decreased in both sexes in all the groups.

Nationwide epidemiological and health insurance disease burden of rheumatoid arthritis in Hungary / A rheumatoid arthritis okozta országos epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher Magyarországon.

Összefoglaló. Bevezetés: A rheumatoid arthritisszel kapcsolatos szolgáltatások igénybevétele nagy teher az egészségügyi rendszerek számára. Célkituzés: Elemzésünk célja volt a rheumatoid arthritis okozta éves epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher meghatározása Magyarországon. Adatok és módszerek: Az elemzésben felhasznált adatok a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelo (NEAK) finanszírozási adatbázisából származnak, és a 2018. évet fedik le. Meghatároztuk az éves betegszámokat, a prevalenciát 100 000 lakosra, továbbá az éves egészségbiztosítási kiadásokat korcsoportos és nemenkénti bontásban valamennyi egészségbiztosítási ellátás tekintetében. A rheumatoid arthritis kórképet fodiagnózisként a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO, 10. revízió) szerinti M0690-es kóddal azonosítottuk. Eredmények: Meghatározó betegforgalmat a gyógyszerek ártámogatása esetében találtunk: 7015 férfi, 23 696 no, együtt 30 711 fo. A gyógyszer-ártámogatás betegforgalmi adatai alapján a 100 000 fore eso prevalencia férfiaknál 150,2 fo, noknél 464,0 fo, együtt 314,1 fo volt. A rheumatoid arthritis kezelésére a NEAK 1,64 milliárd Ft-ot (6,07 millió USD, illetve 5,14 millió EUR) költött 2018-ban. A kiadások 19,3%-a férfiaknál, míg 80,7%-a noknél jelenik meg. A gyógyszer-ártámogatás (az összes kiadás 42,8%-a), a járóbeteg-szakellátás (21,9%) és az aktívfekvobeteg-szakellátás (12,4%) voltak a meghatározó költségelemek. Az egy betegre jutó átlagos éves egészségbiztosítási kiadás 53 375 Ft (198 USD/167 EUR) volt. Következtetés: A gyógyszerek ártámogatása bizonyult a fo költségtényezonek. A rheumatoid arthritis elofordulási gyakorisága 3,1-szer magasabb a nok esetében a férfiakhoz képest. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 30-37. INTRODUCTION: Utilisation of services related to the treatment of rheumatoid arthritis poses a great burden for healthcare systems. Objecive: Our aim was to determine the annual epidemiological disease burden and the health insurance treatment cost of rheumatoid arthritis in Hungary. DATA AND METHODS: Data were derived from the financial database of the National Health Insurance Fund Administration (NHIFA) of Hungary, for the year 2018. The data analysed included annual patient numbers and prevalence per 100 000 population and annual health insurance treatment costs calculated for age groups and sex according to all health insurance treatment categories. Patients with rheumatoid arthritis were identified as main diagnosis with the following code of the International Classification of Diseases, 10th revision: M0690. RESULTS: We found a significant patient turnover in pharmaceutical reimbursement: 7015 men, 23 696 women, in total 30 711 patients. Based on patient numbers in pharmaceuticals, prevalence for 100 000 population among men was 150.2 patients, among women 464.0, in total 314.1 patients. In 2018, NHIFA spent 1.64 billion HUF (6.07 million USD, 5.14 million EUR) on the treatment of patients with rheumatoid arthritis. 19.3% of the costs was spent on the treatment of male, 80.7% on female patients. Pharmaceuticals (42.8% of the total expenditures), outpatient care (21.9%) and acute inpatient care (12.4%) were the main cost drivers. Average annual health insurance treatment cost per patient was 53 375 HUF (198 USD/167 EUR). CONCLUSION: Pharmaceutical reimbursement was the major cost driver. The prevalence of rheumatoid arthritis was by 3.1 higher in women compared to men. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 30-37.

Epidemiological disease burden and annual health insurance treatment cost of acute myocardial infarction in Hungary / A heveny szívinfarktus okozta országos epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher Magyarországon.

Összefoglaló. Bevezetés: A szív- és érrendszeri betegségek a vezeto halálokok között szerepelnek világszerte, az összes halálozás egyharmadáért, míg az európai halálozások közel feléért felelosek. Célkituzés: Vizsgálatunk célja volt a heveny szívinfarktus okozta epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher elemzése. Adatok és módszerek: Adataink a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelo (NEAK) finanszírozási adatbázisából származnak a 2018-as évre vonatkozóan. Meghatároztuk az éves betegszámokat és a legnagyobb kiadással rendelkezo ellátási forma, az aktívfekvobeteg-szakellátás tekintetében a 100 000 fore jutó prevalenciát, valamint az éves egészségbiztosítási kiadásokat korcsoportos és nemenkénti bontásban az egyes ellátási típusokra vonatkozóan. A heveny szívinfarktust a Betegségek Nemzetközi Osztályozásának 10. revíziója alapján az I21-es kódcsoporttal azonosítottuk. Eredmények: A NEAK heveny szívinfarktusra fordított kiadása összesen 16,728 milliárd Ft (61,902 millió USD; 52,463 millió EUR) volt 2018-ban. A teljes kiadás 95,8%-át az aktívfekvobeteg-szakellátás költségei (16,032 milliárd Ft; 59,321 millió USD; 50,276 millió EUR) képezték; ezen ellátási forma keretén belül összesen 16 361 fo (9742 férfi és 6619 no) került kórházi felvételre. A valamennyi életkorra számított, 100 000 lakosra vetített prevalencia 208,54 beteg volt a férfiak és 129,61 beteg a nok esetében az aktívfekvobeteg-szakellátásban. A nemenkénti eloszlást tekintve az aktívfekvobeteg-szakellátásban a férfiak abszolút száma - a 75 év felettiek kivételével - valamennyi vizsgált korcsoportban meghaladta a nokét. Következtetés: Az aktívfekvobeteg-szakellátás igénybevétele bizonyult a legfobb költségtényezonek. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 6-13. INTRODUCTION: Cardiovascular diseases have been the leading causes of death worldwide accounting for one third of all-cause mortality, and nearly half of mortality in Europe. OBJECTIVE: The aim of our study was to determine the epidemiological disease burden of acute myocardial infarction. DATA AND METHODS: Data were derived from the financial database of the National Health Insurance Fund Administration (NHIFA) of Hungary for 2018. Data analysed included annual patient numbers, prevalence per 100 000 population in acute inpatient care, health insurance costs calculated for age groups and sex for all types of care. Patients with acute myocardial infarction were identified with the code: I21 of the International Classification of Diseases, 10th revision. RESULTS: In 2018, NHIFA spent 16.728 billion HUF on the treatment of acute myocardial infarction, 61.902 million USD, 52.463 million EUR. Acute inpatient care accounted for 95.8% of costs (16.032 billion HUF; 59.321 million USD; 50.276 million EUR) with 16 361 persons (9742 male; 6619 females) hospitalised. Based on patient numbers in acute in-patient care, prevalence per 100 000 among men was 208.54, among women 129.61 patients. In all age groups, except for patients aged >75 years, the number of males was higher than that of females. CONCLUSION: Acute inpatient care was the major cost driver in the treatment of acute myocardial infarction. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 6-13.

Inequalities in premature mortality due to cerebrovascular disease in Europe between 1990 and 2014 / A cerebrovascularis betegségekbol eredo, ido elotti halálozás egyenlotlenségei Európában 1990 és 2014 között.

Összefoglaló. Bevezetés: A cerebrovascularis betegségek népegészségügyi szempontból jelentosek, világszerte a vezeto halálokok között szerepelnek, és a rokkantság egyik fo okát képezik. Célkituzés: Vizsgálatunk célja a cerebrovascularis betegségekbol eredo, ido elotti halálozás hazai és nemzetközi adatainak elemzése régiónkénti bontásban a 45-59 éves korcsoportban. Módszerek: Retrospektív, kvantitatív elemzés keretében vizsgáltuk a cerebrovascularis betegségekbol eredo, korspecifikus, 1990 és 2014 közötti halálozást az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európai Régióján belül kiválasztott nyugat-európai (n = 17), kelet-európai országokban (n = 10) és a volt Szovjetunió utódállamaiban (n = 15), 100 000 fore vetítve, a WHO Európai Halálozási Adatbázisának adatai alapján. Leíró statisztikai módszereket, idosoros kimutatást, Kruskal-Wallis-próbát alkalmaztunk. Eredmények: A cerebrovascularis betegségekbol eredo, 100 000 fore vetített korspecifikus halálozás a nyugat-európai országokban volt a legalacsonyabb (férfiak: 1990: 35,14, 2014: 14,31; nok: 1990: 21,11, 2014: 8,76) és a Szovjetunió utódállamaiban a legmagasabb (férfiak: 1990: 134,19; 2014: 91,13; nok: 1990: 83,62, 2014: 41,83) (p<0,05). A kelet-európai és a nyugat-európai országok, valamint a nyugat-európai országok és a Szovjetunió utódállamainak korspecifikus, cerebrovascularis halálozása között szignifikáns különbséget találtunk mindkét nemben (1990, 2004, 2014: p<0,05). A cerebrovascularis betegségek korspecifikus standardizált halálozása 1990 és 2014 között a nyugat-európai országokban (férfiak: -59,28%, nok: -58,29%) csökkent a legnagyobb mértékben, melyet a vizsgált kelet-európai országok (férfiak: -54,14%, nok: -57,53%), majd a Szovjetunió utódállamai (férfiak: -32,09%, nok: -49,97%) követtek. Következtetések: A korspecifikus, cerebrovascularis halálozás a férfiak és a nok körében egyaránt csökkent az egyes régiókban. Magyarországon a nyugat-európai átlagnál jobban, 62,2%-kal csökkent a férfiak és 59,1%-kal a nok korai cerebrovascularis halálozása 1990 és 2014 között. Orv Hetil. 2021; 162(4): 144-152. INTRODUCTION: Cerebrovascular diseases are a significant public health concern, they are among the leading causes of death worldwide and one of the major causes of disability. OBJECTIVE: Our aim was to analyse national and international data regarding premature, cerebrovascular disease mortality per region in the 45-59 age group. METHODS: We performed a retrospective, quantitative analysis on age-specific, premature cerebrovascular disease mortality between 1990 and 2014 per 100 000 population on data derived from the World Health Organisation, European Mortality Database on Western European (n = 17), Eastern European (n = 10) countries, and countries of the former Soviet Union (n = 15). Descriptive statistics, time series analysis and Kruskal-Wallis test were performed. RESULTS: Age-related, cerebrovascular disease mortality per 100 000 population was the lowest in Western European countries (males: 1990: 35.14, 2014: 14.31; females: 1990: 21.11, 2014: 8.76), and the highest in former Soviet Union countries (males: 1990: 134.19; 2014: 91.13; females: 1990: 83.62, 2014: 41.83) (p<0,05). Significant differences were found in age-specific, cerebrovascular disease mortality in both sexes between Eastern and Western European countries and former Soviet Union countries (1990, 2004, 2014: p<0.05). Between 1990 and 2014, age-specific, standardized cerebrovascular disease mortality showed the biggest decrease in Western European countries (males: -59.28%, females: -58.29%) followed by Eastern European (males: -54.14%, females: -57.53%) and former Soviet Union countries (males: -32.09%, females: -49.97%). CONCLUSIONS: Age-specific, cerebrovascular disease mortality decreased in both sexes in all regions analysed. Hungary was found to have seen a decrease above the Western European average, premature cerebrovascular mortality decreased by 62.2% in males and 59.1% in females between 1990 and 2014. Orv Hetil. 2021; 162(4): 144-152.