Shall We Screen Lung Cancer With Low-Dose Computed Tomography? Cost-Effectiveness in Hungary.

OBJECTIVES: Clinical data and cost-effectiveness analyses from several countries support the use of low-dose computed tomography (LDCT) to screen patients with high risk of lung cancer (LC). This study aimed to explore the economic value of screening LC with LDCT in Hungary. METHODS: Cohorts of screened and nonscreened subjects were simulated in a decision analytic model over their lifetime. Five steps in the patient trajectory were distinguished: no LC, nondiagnosed LC, screening, diagnosed LC, and post-treatment. Patient pathways were populated based on the Hungarian pilot study of screening, the Nederlands-Leuvens Longkanker Screenings Onderzoek (NELSON) LC screening trial, and local incidence and prevalence data. Healthcare costs were obtained from the National Health Insurance Fund. Utility data were obtained from international sources and adjusted to local tariffs. Scenarios according to screening frequency, age bands (50-74, 55-74 years), and smoking status were analyzed. RESULTS: Annual LDCT-based screening compared with no screening for 55- to 74-year-old current smokers showed 0.031 quality-adjusted life-year (QALY) gains for an additional €137, which yields €5707 per QALY. Biennial screening for the same target population showed that purchasing 1 QALY would cost €10 203. The least cost-effective case was biennial screening of the general population aged 50 to 74 years, which yielded €37 931 per QALY. CONCLUSIONS: Screening LC with LDCT for a high-risk population could be cost-effective in Hungary. For the introduction of screening with LDCT, targeting the most vulnerable groups while having a long-term approach on costs and benefits is essential.

The budget impact of lung cancer screening with low-dose computed tomography / A kis dózisú komputertomográfiával történo tüdorákszurés költségvetési hatása.

Összefoglaló. Bevezetés: Korábbi vizsgálatunk szerint a kis dózisú komputertomográfiával évente végzett tüdorákszurés 50-74 éves dohányzók körében költséghatékony, és az 55-74 évesek körében költségmegtakarító. Célkituzés: Ennek a vizsgálatnak a célja a korábbi hosszú távú költséghatékonysági elemzés kiegészítése egy finanszírozó szempontú, rövid és középtávú költségvetési hatásvizsgálattal. Módszer: Egészség-gazdaságtani modellünk az 50-74 éves, naponta dohányzó lakosság tüdorákszurésének költségét hasonlítja össze a szervezett szurésben nem részesülo, naponta dohányzó lakosság költségével. Ehhez megvizsgáljuk a célpopuláció létszámának alakulását, az eredményes elérés és felfedezés valószínuségét, továbbá a szurés nyomán felmerülo terápiás költségeket és megtakarításokat. A szurés és a kivizsgálások után diagnosztizált betegek útját az érvényben lévo hazai ellátási protokollnak megfeleloen követjük. A kezelések eredményességét a HUNCHEST-felmérés adatai alapján, a kezelésekhez tartozó beavatkozások költségét közfinanszírozási adatok alapján számoljuk. Eredmények: A kis dózisú komputertomográfiával történo tüdorákszurés az érintett lakosság 10%-ának várható részvétele mellett a kezdeti évben mintegy 3,3 milliárd, az 5. évben 1,9 milliárd Ft éves többletkiadással jár. A 3. évig szuréssel felfedezett betegek terápiája többe kerül, mint a szurés nélkülieké, ugyanakkor a 4. és 5. évben a szurés nélküli csoportban a késobbi stádiumban felismert betegek kezelési költsége már meghaladja a szurt betegek terápiás költségét. A 3. évtol folyamatosan növekvo terápiás megtakarítás a teljes szurés költségét a 10. évre az 1. év kiadásának 20%-ára csökkenti. Következtetések: A kis dózisú komputertomográfiával történo tüdorákszurés bevezetése évi 2,6 milliárd Ft többletforrást igényelne, és folyamatos kiadáscsökkenés mellett hosszú távon akár nettó megtakarítást is eredményezhet a nem szervezett szuréshez képest. A kockázati csoportok pontosítása, például kiemelt földrajzi területeken végzett célzott szurés tovább javíthatja az eredményeket. Orv Hetil. 2021; 162(24): 952-959. INTRODUCTION: Our earlier analysis indicated that screening lung cancer patients with low-dose computed tomography amongst smokers between age of 50-74 and between age of 55-74 is cost-effective and cost-saving, respectively. OBJECTIVE: This study aims to extend the long-term cost-effectiveness analysis with short- and mid-term budget impact analysis. METHOD: The health economic model compares the cost of nationwide screening amongst smokers between 50-74 years to the current occasional screening policy. The analysis determines the size of the target population, recruitment rates and market uptake. Health care finance costs associated with the patient pathways are determined by national guidelines and clinical practice. Screening and treatment effectiveness are based on the HUNCHEST survey and international scientific literature, while the cost of health states and events are determined using national tariffs. RESULTS: Assuming 10% uptake of low-dose computed tomography screening for the target population will cost an additional 3.3 billion HUF and 1.9 billion HUF in the 1st and 5th years, respectively. Until the 3rd year, new patients' treatment costs exceed costs due to late discovery and delay in treatment. This pattern is changing from the 4th year on. Due to timely care savings by the 10th year in the screened population will reduce total costs to the 20% of the first year costs. CONCLUSIONS: Introduction of national screening for lung cancer patients with low-dose computed tomography is estimated to cost around additional 2.6 billion HUF/year and could end up in net savings in the long run. Identification of risk groups according to regional or other strata could increase the effectiveness and efficiency of the program. Orv Hetil. 2021; 162(24): 952-959.

[Model concept of the health economic evaluation of low-dose CT lung cancer screening in Hungary]. / Az alacsony dózisú CT-vel végzett tüdorákszurés magyarországi egészség-gazdaságtani elemzésének koncepcionális terve.

INTRODUCTION: Lung cancer is a rapidly progressing, often life-threatening disease that constitutes a huge societal burden. Because of the scarce resources of the Hungarian health care system, the cost-effectiveness of introducing low-dose computed tomography screening is a relevant health policy matter. AIM: The aim of this study is to design a model concept for assessing the cost-effectiveness of low-dose computed tomography lung cancer screening in Hungary, and to define the required steps for performing the analysis. METHOD: A targeted literature review was conducted to identify and synthesize the evidence on efficacy and effectiveness of screening, and results were evaluated based on adaptability to Hungarian settings. We also summarized the available Hungarian scientific evidence and reconstructed the potential patient pathways. RESULTS: In accordance with these findings, we recommend to perform the full health-economic evaluation of low-dose computed tomography lung cancer screening using a complex model structure that consists of several sub-models and is capable to follow the population at risk on life-time horizon. CONCLUSIONS: The proposed cost-effectiveness model will be suitable to provide data for further analyses that support decision-making on introducing low-dose computed tomography lung cancer screening as public health program. Orv Hetil. 2017; 158(25): 963-975.