RESUMEN
Összefoglaló. Az emlotumor miatt kezelt, majd gondozott beteget - több tünetmentes év után - fejfájás, szédülés, ataxia, megváltozott, furcsa viselkedés, emlékezetzavar és dezorientáció miatt neurológiai, majd belgyógyászati osztályokon vizsgálták. Az alapos kivizsgálás ellenére a tüneteit magyarázó organikus eltérést nem igazoltak, ugyanakkor már a kezdetektol felmerült a szomatizációs tünetképzés lehetosége, ezért pszichiátriai osztályos felvételére került sor. Az elvégzett vizsgálatok, illetve a klinikai kép regresszív állapotot valószínusítettek. Terápiás próbálkozásaink ellenére a páciens állapota romlott, végül a megismételt neurológiai vizsgálatok meningitis carcinomatosát igazoltak. Az esettel szemléltetni kívánjuk, hogy a beteg premorbid muködési nívója, személyiségstruktúrája hogyan képes befolyásolni az ellátószemélyzetet, milyen külso és belso konfliktusokat válthat ki. A diagnózishoz vezeto folyamat bemutatásával fel kívánjuk hívni a figyelmet az interdiszciplináris együttmuködés fontosságára. Orv Hetil. 2021; 162(43): 1744-1748. Summary. Our patient with known breast cancer in her past medical history was hospitalized - after several asymptomatic years - for headache, dizziness, ataxia, changed behaviour and disorientation. Thorough internal and neurologic investigations did not find any disease underlying her symptoms, therefore the possibility of somatization disorder was raised. Despite lege artis therapeutic interventions carried out on the psychiatry ward, the patient's condition deteriorated and repeated neurological examinations eventually revealed carcinomatous meningitis. With this case, we would like to illustrate how the patient's premorbid function level and personality features might influence the attitude and opinion of the health care personnel, and what kind of external and internal conflicts might be triggered. By presenting the complexity of the diagnostic work-up, we would like to emphasize the importance of interdisciplinary cooperation in the interest of our patients. Orv Hetil. 2021; 162(43): 1744-1748.