ABSTRACT
OBJECTIVE: This study aims to identify discrimination in maternity care experienced by Roma women in Hungary, due to ethnic and socio-economic factors. METHODS: We used data from the Cohort'18 Hungarian Birth Cohort Study, covering births in 2018-2019 (n = 7805). Face-to-face interviews were conducted by health visitors during pregnancy and six months postpartum. Differences in obstetric care were tested using Welch's ANOVA. Logistic regression models estimated the influence of Roma ethnicity on birth position, adjusting for socio-economic variables. Odds ratios with 95 % confidence intervals and adjusted predictions were calculated. RESULTS: Roma mothers had a lower rate of caesarean section due to fewer planned interventions (13.3% vs. 19.1% for non-Roma mothers). Roma women were less likely than non-Roma women to have a birth attended by a private obstetrician (15% vs. 52.6%) and less likely to have a family member present at the birth (40% vs. 65.5%). For vaginal births, 61.3% of Roma women had their birth position dictated by hospital staff, compared with 40.6% of non-Roma women. Ethnic background significantly influenced the choice of birth position, but these associations were attenuated after adjustment for socio-economic and territorial factors. Variables such as the presence of a private obstetrician, family support, and residence in Central Hungary reduced the likelihood of giving birth in a fixed position. CONCLUSION: Roma women face significant disadvantages in maternity care in Hungary. Ethnic background has a negative impact on the quality of care, but it is also significantly influenced by adverse socio-economic and regional factors.
ABSTRACT
Összefoglaló. Bevezetés: Jóllehet Magyarországon a várandósok a társadalombiztosítási rendszer által támogatott komplex várandósgondozási ellátásra jogosultak, mégis sokan vesznek közülük igénybe privát szolgáltatásokat. Ezt a döntést többek között a biztonságérzet fokozása és a várandósgondozást végzo szakember szülésig tartó folytonosságának biztosítása motiválja. Nemzetközi szakirodalmi adatok alapján mindemellett feltételezheto, hogy hazánkban is befolyásolja a választást a társadalmi-gazdasági helyzet. Célkituzés: A jelen elemzés célja annak vizsgálata magyarországi várandósok reprezentatív mintáján, hogy az állami/magán/vegyes finanszírozású várandósellátás igénybevétele mennyiben kapcsolódik bizonyos demográfiai, szocioökonómiai, egészségi és pszichológiai változókhoz. Módszer: Az elemzés a Kohorsz '18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat elso, várandós anyák körében zajló szakaszának súlyozott adatain történt (n = 8287). Az adatok forrását a védonok által szóbeli interjúk során felvett, valamint önkitöltos formában begyujtött kérdoíves adatok szolgáltatták. Eredmények: Az egyes várandósgondozási formák igénybevétele erosen összefüggött a várandós korával, iskolai végzettségével, anyagi helyzetével és foglalkozási presztízsével. Közepes erosségu kapcsolatban állt a várandós partnerkapcsolati helyzetével és meglévo gyermekeinek számával, míg gyenge összefüggésben az egészségi állapotával és pszichés tüneteivel. A finanszírozási formához mindemellett erosen kapcsolódott az, hogy a várandós választott orvossal, szülésznovel tervezte-e szülését. Megbeszélés: A kapott eredmények rámutatnak, hogy a várandósellátás különbözo finanszírozású formáinak igénybevétele jelentos mértékben együtt jár a várandós szocioökonómiai és demográfiai sajátosságaival, míg egészségi és pszichés állapotával csupán gyenge összefüggésben áll. Következtetés: A hazai várandósgondozást jellemzo kettos finanszírozás háttér-egyenlotlenségek egész sorát hordozza magában. Jövobeli elemzésekben vizsgálat tárgyává szükséges tenni, hogy ez mennyiben mutat összefüggést ellátásminoségi és -hozzáférési különbségekkel, valamint ezeken keresztül a várandós és gyermeke egészségével. Orv Hetil. 2021; 162(35): 1402-1412. INTRODUCTION: While pregnant women in Hungary are entitled to complex pregnancy care financed by the social security system, many of them do use private services. This decision is motivated, among other things, by increasing the sense of security and ensuring the presence of the doctor providing pregnancy care at the birth. However, based on the international literature, it can be assumed that this decision is influenced by the socio-economic background as well. OBJECTIVE: The aim of the present analysis is to examine the extent to which the use of public/private/mixed funded pregnancy care is related to certain demographic, socioeconomic, health related and psychological variables on a representative sample of pregnant women in Hungary. METHOD: The analysis was performed on the weighted data of the first, pregnant wave of the Cohort '18 Growing Up in Hungary (n = 8287). The analysis is based on data from personal interviews and self-administered questionnaires conducted by the health visitors among pregnant women in 2018. RESULTS: The use of different forms of pregnancy care was strongly related to the age of the pregnant women, their education, financial situation and occupational prestige. It was moderately correlated with the pregnant woman's partnership status and their parity, while it was weakly correlated with her health status and psychological symptoms. The form of financing of the pregnancy care was, however, strongly related to whether the pregnant woman planned to give birth with a chosen doctor or midwife. DISCUSSION: The results show that the use of different forms of pregnancy care is greatly associated with the socioeconomic and demographic characteristics of the pregnant women, while it is only weakly related to the health status and mental wellbeing. CONCLUSION: Double funding in the Hungarian pregnancy care system carries a whole range of background inequalities. Future analyses should examine whether this has an impact on the quality and availability of care and, indirectly, on the health of pregnant women and their children. Orv Hetil. 2021; 162(35): 1402-1412.