The risk of postoperative respiratory complications following adenotonsillar surgery in children with or without obstructive sleep apnea: A systematic review and meta-analysis.

OBJECTIVES: Obstructive sleep apnea (OSA) appears in 2%-5% of children, with first-line treatment being adenotonsillar (AT) surgery. Our aim was to examine the risk of postoperative respiratory complications (PoRCs) in non-OSA and the different OSA severity (mild, moderate, severe) groups. STUDY DESIGN: We conducted a systematic review and meta-analysis of studies comparing PoRCs following AT surgery in children with and without OSA. METHODS: Nineteen observational studies were identified with the same search key used in MEDLINE, Embase, and CENTRAL. The connection between PoRCs, the presence and severity of OSA, and additional comorbidities were examined. Odds ratios (OR) were calculated with 95% confidence intervals (CI). RESULTS: We found that PoRCs appeared more frequently in moderate (p = 0.048, OR: 1.79, CI [1.004, 3.194]) and severe OSA (p = 0.002, OR: 4.06, CI [1.68, 9.81]) compared to non-OSA patients. No significant difference was detected in the appearance of major complications (p = 0.200, OR: 2.14, CI [0.67, 6.86]) comparing OSA and non-OSA populations. No significant difference was observed in comorbidities (p = 0.669, OR: 1.29, CI [0.40, 4.14]) or in the distribution of PoRCs (p = 0.904, OR: 0.94, CI [0.36, 2.45]) between the two groups. CONCLUSION: Uniform guidelines and a revision of postoperative monitoring are called for as children with moderate and severe OSA are more likely to develop PoRCs following AT surgery based on our results, but no significant difference was found in mild OSA. Furthermore, the presence of OSA alone is not associated with an increased risk of developing major complications.

Personalised positive-pressure ventilation in cystic fibrosis / Személyre szabott, pozitív nyomású légzésterápia cystás fibrosisban.

Összefoglaló. A cystás fibrosis az egyik leggyakoribb veleszületett genetikai rendellenesség, elofordulása Magyarországon 1:4000. Az érintett szervekben a mirigyek által termelt nyák emelkedett viszkozitása krónikus gyulladáshoz vezet. A progressziót a pulmonalis folyamat határozza meg, súlyos esetben a tüdotranszplantáció az egyetlen megoldás. A betegek instabil állapota és a hosszú várólista miatt a megfelelo elokészítés kihívásokkal teli, a mutét sokszor sikertelen. A szerzok egy eset segítségével ismertetik a személyre szabott, pozitív nyomású légzésterápia szerepét a transzplantációra való elokészítésben cystás fibrosisban. A 13 éves serdülot csecsemokorában történt jobb tüdocsúcs-reszekciót, majd verejtékvizsgálatot és genetikai tipizálást követoen 8 hónapos korától gondoztuk a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetben cystás fibrosissal. Fokozatosan romló klinikai állapota miatt 11 éves korától otthoni oxigénterápiát igényelt, 13 éves korára tüdotranszplantáció vált szükségessé. A transzplantációig a légzési munka könnyítése érdekében noninvazív lélegeztetést kezdtünk, melyet a beteg nem tolerált. A rapidan romló általános állapot és légzésfunkció, az inhalatív és szisztémás kezelés ellenére is fennálló folyamatos oxigénigény és jelentos nehézlégzés javítása céljából személyre szabott, pozitív nyomású légzésterápia beállítása történt. Ennek eredményeként 4 vízcentiméteres nyomáson 1 liter/perc oxigén adása mellett a teljes alvásido 100%-a 90% fölötti oxigénszaturációval telt. A kezelést a gyermek jól turte, éjszakái nyugodtabban teltek, általános állapota és légzésfunkciója javult, majd sikeres tüdotranszplantáción esett át. A személyre szabott, pozitív nyomású légzésterápia javítja a cystás fibrosisban szenvedo gyermekek általános állapotát és légzésfunkcióját, ezáltal megkönnyíti a beteg tüdotranszplantáció elotti felkészülését, és növeli a mutét sikerességének esélyét. Orv Hetil. 2021; 162(19): 760-765. Summary. Cystic fibrosis is one of the most common hereditary genetic disorders, the appearance rate of which in the Hungarian population is 1:4000. The increased viscosity of mucus leads to chronic inflammation in the affected organs. The pulmonary manifestation defines the progression, in severe cases lung transplantation is needed. Unstable health condition can make the preparation for surgery difficult and unsuccessful. The role of personalised positive airway pressure therapy prior to lung transplantation in cystic fibrosis is presented through a case report. The 13-year-old child was treated at Heim Pál National Pediatric Institute from the age of 8 months with cystic fibrosis after pulmonary lobectomy, followed by sweat chlorid- and genetic testing. The significant impairment of his general condition required oxygen therapy from the age of 11 years and lung transplantation at the age of 13 years. Until lung transplantation, to relieve the respiratory distress, noninvasive ventilation was started, without success. Considering the rapid progression and persistent need for oxygen - despite inhalation and systemic treatment - personalised positive airway pressure therapy was indicated. At the pressure of 4 cmH2O and an oxygen flow rate of 1 l/min, oxygen saturation was higher than 90% during 100% of the total sleep time. Improvement was registered in both general condition and respiratory function, followed by a successful lung transplantation. In patients with cystic fibrosis, personalized positive airway pressure therapy improves respiratory function, general condition and elevates the success rate of lung transplantation. Orv Hetil. 2021; 162(19): 760-765.