Congenital ptosis repair using posterior approach levator plication / Veleszületett szemhéjcsüngés mutéti megoldása a szemhéjemelo izom kötohártya feloli redozésével.

Összefoglaló. Bevezetés: Szemhéjcsüngésnek (ptosis vagy blepharoptosis) nevezzük azt az állapotot, amikor a felso szemhéj abnormálisan alacsony pozícióban van. A szemhéjcsüngésnek lehetnek veleszületett és szerzett formái. Célkituzés: Célunk volt bemutatni a szemhéjemelo izom (levator) - veleszületett szemhéjcsüngés korrekciója céljából végzett - kötohártya feloli redozésének eredményeit retrospektív módszerrel. Módszer: 20 beteg 22 szemhéján végeztük el a mutétet (átlagéletkor: 19,4 ± 9,9 év, férfi: 12 [60%], no: 8 [40%]). Beválasztási kritérium volt a közepes (5-8 mm) vagy jó (9 mm felett) levatorfunkció. Kizártuk a korábban szemhéjkorrekciós mutéten átesett és a 3 hónapnál rövidebb követési idovel rendelkezo betegeket. A mutét elott megmértük a levatorfunkciót és a margó-reflex-távolságot. A mutét után megmértük a margó-reflex-távolságot, a szemhéjak magassága közti aszimmetria mértékét, és elemeztük a szemhéj posztoperatív kontúrját. Eredmények: A preoperatív levatorfunkció 10,6 ± 3,0 mm, a preoperatív margó-reflex-távolság 1,8 ± 0,8 mm volt. A 7,8 ± 7,2 hónap átlagos követési ido alatt a posztoperatív margó-reflex-távolság 3,2 ± 0,8 mm volt. A preoperatív és a posztoperatív margó-reflex-távolság különbsége nem tért el szignifikánsan a sikeres és a sikertelen mutétek között (p = 0,523). A szemhéjak magassága közti aszimmetria mértéke 3 betegnél haladta meg az 1 mm-t. A szemhéj posztoperatív kontúrja minden esetben megfelelo volt. A mutét összességében 86,4%-ban (19/22) volt sikeres. A helyi érzéstelenítésben és altatásban végzett mutétek közt nem találtunk szignifikáns különbséget a sikeresség tekintetében (p = 0,227). Következtetés: Tanulmányunk alapján az elvégzett mutéteink eredményessége a nemzetközi irodalomban közöltekhez hasonló volt. A veleszületett szemhéjcsüngés korrekciójára a kötohártya feloli levatorredozés megfelelo kezelési mód közepes vagy annál jobb levatorfunkció esetén. Orv Hetil. 2021; 162(18): 705-711. INTRODUCTION: Droopy eyelid (ptosis or blepharoptosis) is defined through abnormally low upper eyelid position. Ptosis can be classified as congenital or acquired. OBJECTIVE: Our purpose was to report the results of posterior approach levator plication for congenital ptosis in a retrospective review. METHOD: 22 eyelids of 20 patients were included in this study (age: 19.4 ± 9.9 years, male: 12 [60%], female: 8 [40%]). The inclusion criteria were moderate (5-8 mm) or good (more than 9 mm) levator function. Patients with postoperative follow-up time shorter than 3 months and those who underwent previous eyelid surgery were excluded. The data collected included preoperative levator function and margin reflex distance, postoperative margin reflex distance, inter-eyelid height asymmetry and postoperative eyelid contour. RESULTS: Preoperative levator function was 10.6 ± 3.0 mm, preoperative margin reflex distance was 1.8 ± 0.8 mm. During 7.8 ± 7.2 months postoperative follow-up, postoperative margin reflex distance was 3.2 ± 0.8 mm. The difference between preoperative and postoperative margin reflex distance was not significant (p = 0.523) in the group of successful operations compared with unsuccessful operations. Inter-eyelid height asymmetry was more than 1 mm in 3 cases. Satisfactory postoperative eyelid contour was achieved in all cases. Overall success rate was 86.4% (19/22). Surgical success did not differ significantly between surgeries in local or general anaesthesia (p = 0.227). CONCLUSION: Our study shows an overall success rate of the procedures comparable to those in international publications. Posterior approach levator plication for congenital ptosis with moderate or better levator function seems to be a suitable treatment method. Orv Hetil. 2021; 162(18): 705-711.

Clinicopathological Review of 547 Bulbar Enucleations in Hungary (2006-2017).

PURPOSE: To analyse current clinicopathological enucleation indications in a large third-referral centre in a developed country (Hungary) over a period of 12 years. METHODS: Retrospective review was performed on 547 enucleated eyes of 543 patients (48.6% males, age 52.7 ± 24.5 years) who were operated on between 2006 and 2017 at the Department of Ophthalmology of Semmelweis University, in Budapest, Hungary. For each subject, clinicopathological data, including patient demographics, indications for enucleation, B-scan ultrasound reports, operative details, and histopathological analyses, were reviewed. Primary enucleation indications were classified into trauma, tumours, systemic diseases, surgical diseases, infections or inflammations, miscellaneous diseases, and unclassifiable groups. Clinical immediate enucleation indications were classified as tumours, atrophia or phthisis bulbi, infection or inflammation, painful blind eye due to glaucoma, acute trauma, threatening or spontaneous perforation, cosmetic causes, and expulsive bleeding. RESULTS: The most common primary enucleation indications were tumours (47.3%), trauma (16.8%), surgical diseases (15.7%), infection or inflammation (11.6%), systemic diseases (5.1%), miscellaneous diseases (2.0%), and unclassifiable diseases (1.5%). Clinical immediate enucleation indications were tumours (46.1%), atrophia or phthisis bulbi (18.5%), infection or inflammation (18.5%), painful blind eye due to glaucoma (11.2%), acute trauma (3.7%), threatening or spontaneous perforation (1.3%), cosmetic reasons (0.5%), and expulsive bleeding (0.4%). CONCLUSIONS: Intraocular tumours represent the most common clinicopathological indication for ocular enucleation in our study population. Following ocular trauma and systemic diseases, the rate of enucleation decreased in the last decade, compared to those previously reported in other developed countries. However, changes were not observed for surgical diseases, infectious and inflammatory causes, or for miscellaneous and unclassified diseases. Orbital implant financing should be increased to ensure better postoperative aesthetic rehabilitation, following enucleation in Hungary.