Súlyos Covid-19-fertozés disszeminált melanómás betegnél, immunterápiát követoen.

The COVID-19 pandemic has created significant barriers to the treatment of cancer patients requiring regular hospitalisation, as coronavirus infection significantly increases the risk of serious and even fatal complications. In our case report, a middle-aged patient with advanced melanoma has developed immune-mediated pancreatitis after more than a year of pembrolizumab treatment. After changing the therapy, the patient was diagnosed with coronavirus infection, which led to nearly a month of hospitalisation and rehabilitation, thus suspending active oncotherapeutical treatment. Thanks to professional medical care, our patient successfully recovered from the severe COVID-19 pneumonia caused by the infection, even in the absence of a coronavirus vaccine. After recovery, he received two Pfizer- BioNTech vaccines in August and September 2021, and a follow-up CT scan showed almost complete remission. Given the patient's lack of complaints and the absence of tumours other than two residual pulmonary nodules, he was observed afterwards. Our patient was in a serious condition before the vaccines were introduced, but has recovered thanks to professional medical care.

Nickel sensitization: impact of the European Union Nickel Directives / A nikkelérzékenység jelentosége az Európai Unió direktíváinak tükrében.

Összefoglaló. Bevezetés: A nikkel szélesköruen elterjedt fém és kontaktallergén. Megtalálható mindennapi használati tárgyainkban, feldolgozza az ipari termelés, és az egészségügyben is rendre bovül alkalmazási köre. Egyidejuleg a társadalom növekvo hányadánál fordul elo nikkel-kontaktszenzibilizáció. Célkituzés: Az epicutan tesztelt betegcsoport adatainak feldolgozása, kiemelve a nikkelpozitív betegek megoszlását nem, életkor, diagnózis, a klinikai tünetek lokalizációja és a társult fémérzékenység szerint, továbbá a 2004 óta érvényes európai uniós Nikkel Direktívák hatásainak tanulmányozása. Módszer: A közlemény a Semmelweis Egyetem Bor-, Nemikórtani és Boronkológiai Klinikájának Allergológia Laboratórium és Szakambulanciáján 1994-tol 2014-ig 13 693 fo (10-87 év közötti) standard környezeti epicutan sorral tesztelt beteg adatait vizsgálja retrospektív módon. Eredmények: Az összes vizsgált borbeteg nikkelszenzibilizációs aránya 1994-ben 13,1%, 2004-ben 11,5%, 2014-ben 19,1% volt. A nikkel-kontaktdermatitis foként nobetegeknél (93,0%) fordul elo. A klinikai tünetek elsosorban a karokra és az arcra lokalizálódnak. Nikkelérzékenyeknél az allergiás kontaktdermatitis diagnózisa 65,8%, atopiás dermatitis 9,7%-nál fordul elo. A nikkelérzékenységhez leggyakrabban társult fémallergének a kobalt és a króm. Az 1994-2004-es periódushoz képest az európai uniós Nikkel Direktívákat követo 10 évben a szenzibilizáció százalékos emelkedése szignifikáns volt, ugyanakkor a nikkelpozitívak évenkénti száma csökkent. 1994-ben a betegek legnagyobb hányada (26,5%) a 20-24 éves korcsoportba tartozott, 2004-ben szintén (20,8%), 2014-ben azonban a 35-39 éves korosztályhoz (15,1%). Következtetések: A nikkelszenzibilizáció korban eltolódást mutat az idosebb korosztály felé, a 35 évesnél fiatalabb betegek száma mérséklodött. A Nikkel Direktívák révén a fiatalabbak késobbi életkorban és kisebb mértéku nikkelexpozíciónak vannak kitéve. A vizsgált betegek nikkelérzékenységének százalékos emelkedése miatt azonban újabb szabályozások bevezetése és a hatályban lévok módosítása szükségszeru. Orv Hetil. 2021; 162(16): 629-637. INTRODUCTION: Nickel is a widely used metal and contact allergen. It can be found in our everyday objects and it is becoming more prevalent in healthcare. Simultaneously, nickel contact sensitization occurs more frequently. OBJECTIVE: Analysis of data of patch tested patients by gender, age, diagnosis, localization of skin lesions, and associated metal sensitivity. Furthermore, to study the effects of the European Nickel Directives in force since 2004. METHOD: Retrospective analysis of data of 13 693 patients (aged 10-87) tested with a standard series of contact allergens at the Allergy Outpatient Unit and Laboratory of the Department, Venereology and Dermatooncology, Semmelweis University. RESULT: Nickel sensitization of all examined patients was 13.1% in 1994, 11.5% in 2004, and 19.1% in 2014. Contact dermatitis occurred mainly in females (93.0%). Skin lesions are primarily localized to the arms and face. Diagnosis of allergic contact dermatitis occurred in 65.8%, and atopic dermatitis in 9.7% of tested patients. Commonly associated metal sensitivities were cobalt and chromium. In the 10 years following the Nickel Directives, the increase of the ratio of sensitized patients was significant while the number of nickel-positives per year decreased. Both in 1994 and 2004, the largest proportion of patients belonged to the 20-24 age group (26.5% and 20.8%, respectively), but in 2014, to the 35-39 age group (15.1%). CONCLUSION: Nickel sensitization shifts towards the older age group, with a decrease in young patients. Because of the Nickel Directives, people are exposed to nickel at a later age and to a lesser extent. Due to the increase of the ratio of nickel-sensitive patients, it is necessary to introduce new regulations and amend the existing ones. Orv Hetil. 2021; 162(16): 629-637.