Clinical and epidemiological characteristics of pediatric COVID-19 patients in a community-based study / Az alapellátásban kezelt COVID-19-fertozött gyermekek tünettani és epidemiológiai jellemzoi.

Összefoglaló. Bevezetés: A COVID-19-pandémia kapcsán számos tanulmány vizsgálta a tünetek gyakoriságát és a járványterjedés jellemzoit gyermekkorban, kevés azonban az alapellátás adatait összefoglaló publikáció. Közleményünkben 12 házi gyermekorvosi praxis 545 SARS-CoV-2-fertozött betegének adatait elemeztük a 2. (n = 293) és a 3. (n = 252) járványhullámban. Célkituzés: A gyermekkori fertozések tünettanának és epidemiológiai jellemzoinek összehasonlítása korcsoportok és járványhullámok között. Módszer: Valamennyi alapellátó praxis egységes retrospektív adatgyujtést végzett ugyanazon paraméterek regisztrálásával. Eredmények: A 10 év alatti betegekben a láz, a nátha és a köhögés dominált (30-50%), míg a 10 év felettiekben magas arányban regisztráltunk általános tüneteket is (30-40% fejfájás, gyengeség, szaglászavar). A 2. hullámban a 11-18 évesek (68%), a 3. hullámban a 0-10 évesek (53%) voltak többségben. A 3. hullámban szignifikánsan emelkedett a légúti tünetek elofordulása, az általános tünetek gyakorisága jelentosen csökkent, és szignifikánsan nott a családon belüli expozíció aránya (36% vs. 58%) a 2. hullámmal összehasonlítva. A gyermekrol családtagra történo továbbterjedés 24% és 16% volt a két járványhullámban, és mértékét az életkor befolyásolta. Megbeszélés: A klinikai kép az életkorral és a feltételezett vírusvariánssal mutatott összefüggést: 10 év alatt a légúti tünetek domináltak, 10 év felett szignifikánsan több általános tünetet regisztráltunk a 0-10 évesekhez képest. A 3. járványhullámban az alfa-variáns terjedésével gyakoribbá váltak a légúti tünetek, az iskolabezárások következtében megváltozott az életkori megoszlás, és megemelkedett a családi expozíció okozta fertozések aránya. A fertozés továbbadása háztartáson belül mindkét hullámban alacsony maradt. Következtetés: A COVID-19 klinikai megjelenését és terjedési jellemzoit jelentosen befolyásolta az érintett gyermekpopuláció életkori összetétele, a cirkuláló vírusvariáns és az aktuális korlátozó intézkedések. Orv Hetil. 2021; 162(44): 1751-1760. INTRODUCTION: During the COVID-19 pandemic, a large number of publications examined the frequency of symptoms and the mode of transmission in childhood but only a few community-based studies have been published. In our paper, 545 pediatric COVID-19 patients' data were collected by 12 primary care pediatricians in the second (n = 293) and third (n = 252) waves of the pandemic. OBJECTIVE: To compare the frequency of symptoms and household transmission in different age groups and between the two waves. METHOD: Patients' data and disease characteristics were recorded retrospectively in the same manner by all participating pediatricians. RESULTS: In patients of <10 years of age, fever, rhinorrhea and cough were registered the most frequently (30-50%), in contrast to patients of >10 years, where high frequency of general symptoms was found (30-40% headache, weakness, anosmia). In the third wave, the ratio of the age group 11-18 years declined from 68% to 47%, the frequency of respiratory symptoms increased significantly, while the ratio of general symptoms decreased. Household exposition was more frequent in the third wave (36% vs. 58%), while the transmission rate from children to family members was 24% and 16%, respectively, and it varied with age. DISCUSSION: Clinical manifestation showed relation to age and virus variant: the older age associated with higher frequency of general symptoms and the spread of the alpha variant led to the predominance of respiratory symptoms over general complaints. Prolonged school closures affected the age distribution and increased the frequency of household exposition. Secondary household transmission remained low. CONCLUSION: Clinical and epidemiological characteristics of pediatric COVID-19 disease were highly influenced by age, dominant virus variant and mitigation measures. Orv Hetil. 2021; 162(44): 1751-1760.

[Severe circulatory insufficiency in a patient with neonatal hyperthyroidism]. / Súlyos keringési elégtelenséggel járó neonatalis hyperthyreosis.

Authors describe a case of a premature infant whose mother had a history of thyroidectomy due to Graves' disease and her hormonal status was not controlled during pregnancy. She did not receive prenatal care and on 33rd week the premature infant was delivered by emergency cesarean section because of fetal tachycardia and imminent intrauterine asphyxia. The infant with a weight of 1350 gram (percentile <10) was dysmature and had a large struma. The newborn received both conventional and high frequency ventilation for respiratory insufficiency and was treated with beta-blocker, digoxin and dobutamine for severe tachycardia (>180/min) and cardiac decompensation. Further examinations proved cardiomegaly, pericardial fluid, severe pulmonary hypoplasia, mitral- and tricuspid insufficiency and hepatosplenomegaly. The level of free thyroid hormones was several times higher than normal (fT4: > 6 ng/dl, fT3 > 30 pg/ml), while TSH level was 0. Respiratory support was required for 7 days, inotropic support for 10 days; at the same time propranolol and K-iodide were administered. Eventually, the tachycardia settled and beta-blocker therapy was continued with reduced doses. Finally, the thyroid hormone levels became normal. Authors emphasize that newborns of women suffering from Graves' disease can significantly lag behind in weight increase, may have severe circulatory insufficiency and symptoms of thyrotoxicosis. We also emphasize the importance of the monitoring maternal hormone levels and antibody titers.