Your browser doesn't support javascript.
loading
Mostrar: 20 | 50 | 100
Resultados 1 - 20 de 7.875
Filtrar
5.
Orv Hetil ; 162(162 Suppl 1): 14-21, 2021 03 28.
Artículo en Húngaro | MEDLINE | ID: mdl-33774604

RESUMEN

Összefoglaló. Bevezetés: Magyarországon a vastag- és a végbéldaganat mindkét nem esetében a harmadik leggyakoribb daganatos megbetegedés és a második leggyakoribb halálok. Célkituzés: Elemzésünk célja volt a vastag- és végbéldaganat okozta éves epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher meghatározása Magyarországon. Adatok és módszerek: Az adatok a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelo (NEAK) finanszírozási adatbázisából származnak, és a 2018. évet fedik le. A daganat típusait a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO, 10. revízió) szerinti C18-as, C19-es, C20-as, C21-es, D010-D014-es és D12-es kóddal azonosítottuk. Meghatároztuk az éves betegszámokat korcsoportos és nemek szerinti bontásban, a prevalenciát 100 000 lakosra, az éves egészségbiztosítási kiadásokat valamennyi ellátási formára és daganattípusra vonatkozóan. Eredmények: A vastag- és végbéldaganatok kezelésére a NEAK 21,7 milliárd Ft-ot (80,2 millió USD; 68,0 millió EUR) költött 2018-ban. A költségek 58,0%-át az aktívfekvobeteg-szakellátás költségei teszik ki. Az összköltségek megoszlása szerint a legmagasabb költségek a férfiaknál (4,98 milliárd Ft) és a noknél (3,25 milliárd Ft) is a 65-74 éves korcsoportban figyelhetok meg. A legnagyobb betegszámot a járóbeteg-szakellátás esetében találtuk: 88 134 fo, ezt a háziorvosi ellátás (55 324 fo) és a CT, MRI (28 426 fo) követte. A vastagbél rosszindulatú daganata esetében az egy betegre jutó aktívfekvobeteg-kassza alapján az éves egészségbiztosítási kiadás 1,206 millió Ft (4463 USD/3782 EUR) volt a férfiak és 1,260 millió Ft (4661 USD/3950 EUR) a nok esetében. Következtetés: Hazánkban az aktívfekvobeteg-szakellátás bizonyult a fo költségtényezonek, mely magában foglalja az onkoterápiás gyógyszeres költségeket is. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 14-21. INTRODUCTION: Colorectal cancer is the third most common type of cancer and the second most common cause of mortality in Hungary in both sexes. OBJECTIVE: The aim of our study was to determine the annual epidemiological disease burden and health insurance cost of colorectal cancer in Hungary. DATA AND METHODS: Data were derived from the financial database of the National Health Insurance Fund Administration (NHIFA) of Hungary for the year 2018. Types of cancer were identified with the following codes of the International Classification of Diseases, 10th revision: C18, C19, C20, C21, D010-D014, D12. The data analysed included annual patient numbers according to age groups and sex, prevalence of care utilisation per 100 000 population, and annual health insurance costs for all types of care and all cancer types. RESULTS: In 2018, NHIFA spent 21.7 billion HUF (80.2 million USD, 68.0 million EUR) on the treatment of colorectal cancer. 58.0% of the costs was spent on acute inpatient care. Regarding total costs, the highest costs were found in the 65-74 age group in both men (4.98 billion HUF) and women (3.25 billion HUF). The highest patient numbers were in outpatient care: 88 134 patients, general practice care (55 324 patients) and CT, MRI (28 426 patients). The annual health care treatment cost per patient was 1.206 million HUF (4463 USD/3782 EUR) in men and 1.260 million HUF (4661 USD/3950 EUR) in women. CONCLUSION: Acute inpatient care, including the costs of oncotherapeutic pharmaceuticals, was found to be the major cost driver in Hungary. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 14-21.


Asunto(s)
Neoplasias Colorrectales , Costo de Enfermedad , Neoplasias Colorrectales/economía , Neoplasias Colorrectales/epidemiología , Neoplasias Colorrectales/terapia , Femenino , Costos de la Atención en Salud/estadística & datos numéricos , Humanos , Hungría/epidemiología , Seguro de Salud/economía , Masculino
6.
Orv Hetil ; 162(162 Suppl 1): 22-29, 2021 03 28.
Artículo en Húngaro | MEDLINE | ID: mdl-33774605

RESUMEN

Összefoglaló. Bevezetés: A méhnyakdaganatok kérdése kiemelten fontos, megoldatlan népegészségügyi probléma. A betegség terhe magas, ami elsosorban az alacsony és közepes jövedelmu országokban éloknél jelentkezik. Célkituzés: Elemzésünk célja volt meghatározni a méhnyakdaganatok epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségterhét Magyarországon a 2018-as évre vonatkoztatva. Adatok és módszerek: Elemzésünket a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelo (NEAK) finanszírozási adatbázisának 2018. évi adatai alapján végeztük az in situ (D06), a jóindulatú (D26.0) és a malignus (C53) méhnyakdaganatokra vonatkozóan. Az elemzés a NEAK által finanszírozott összes szolgáltatóra és ellátási formára kiterjed. Meghatároztuk az éves betegszámokat, a prevalenciát 100 000 lakosra, továbbá az éves egészségbiztosítási kiadásokat betegségcsoportonként és korcsoportos bontásban, valamennyi egészségbiztosítási ellátás tekintetében. Eredmények: A NEAK 2018-ban 1,276 milliárd Ft-ot (4,7 millió USD; 4,0 millió EUR) költött a méhnyakdaganatok kezelésére. A betegek és a finanszírozás dönto többsége a méhnyak rosszindulatú daganatához kapcsolható. A finanszírozásból a malignus méhnyakdaganatok részesedése 97%. Ellátási típusonként vizsgálva a legnagyobb kiadási tétel az aktívfekvobeteg-szakellátásban jelenik meg, éves szinten 763,9 millió Ft, ami az összköltség 59,9%-a. A 100 000 lakosra jutó prevalencia az aktívfekvobeteg-szakellátás igénybevételi adatai alapján 26/100 000 lakos. Következtetés: A méhnyakdaganatok kezelésének meghatározó költségeleme az aktívfekvobeteg-szakellátás. Hazánkban a szervezett méhnyakszurés korszerusítéseként az új szurési stratégiát megfelelo finanszírozási támogatással célszeru bevezetni, a szurovizsgálatoknak, a hozzájuk kapcsolódó további diagnosztikus kivizsgálásnak és terápiának a teljesítményvolumen-korlát alóli mentesítésével. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 22-29. INTRODUCTION: Cervical cancer is a particularly important, unresolved public health problem. The burden of the disease is high, primarily in those living in low- and middle-income countries. OBJECTIVE: Our aim was to determine the annual epidemiological disease burden and health insurance cost of cervical cancer in Hungary in 2018. DATA AND METHODS: Our analysis was made according to the financial database of the National Health Insurance Fund Administration (NHIFA) of Hungary for the year 2018, which covers all service providers and maintenance forms financed by NHIFA. We analysed the in situ (D06), the benignant (D26.0) and the malignant (C53) cervical tumours. The data analysed included annual patient numbers and prevalence of care utilisation per 100 000 population furthermore annual health insurance costs calculated for disease and age groups. RESULTS: In 2018, NHIFA spent 1.276 billion HUF (4.7 million USD, 4.0 million EUR) on the treatment of patients with cervical cancer. The majority of patients and funding can be linked to malignant cervical cancer (97%). Acute inpatient care was the major cost driver: 763.9 million HUF (59.9% of the total health insurance expenditures) annually. The prevalence is 26 per 100 000 population based on acute inpatient care data. CONCLUSION: Acute inpatient care was the major cost driver. In Hungary, as a modernization of organized cervical screening, it is appropriate to introduce a new screening strategy with appropriate financial support, by exempting screening tests, associated additional diagnostic testing, and therapy from the performance volume limit. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 22-29.


Asunto(s)
Costo de Enfermedad , Neoplasias del Cuello Uterino , Femenino , Humanos , Hungría/epidemiología , Seguro de Salud/economía , Neoplasias del Cuello Uterino/economía , Neoplasias del Cuello Uterino/epidemiología , Neoplasias del Cuello Uterino/terapia
7.
Orv Hetil ; 162(162 Suppl 1): 30-37, 2021 03 28.
Artículo en Húngaro | MEDLINE | ID: mdl-33774606

RESUMEN

Összefoglaló. Bevezetés: A rheumatoid arthritisszel kapcsolatos szolgáltatások igénybevétele nagy teher az egészségügyi rendszerek számára. Célkituzés: Elemzésünk célja volt a rheumatoid arthritis okozta éves epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher meghatározása Magyarországon. Adatok és módszerek: Az elemzésben felhasznált adatok a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelo (NEAK) finanszírozási adatbázisából származnak, és a 2018. évet fedik le. Meghatároztuk az éves betegszámokat, a prevalenciát 100 000 lakosra, továbbá az éves egészségbiztosítási kiadásokat korcsoportos és nemenkénti bontásban valamennyi egészségbiztosítási ellátás tekintetében. A rheumatoid arthritis kórképet fodiagnózisként a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO, 10. revízió) szerinti M0690-es kóddal azonosítottuk. Eredmények: Meghatározó betegforgalmat a gyógyszerek ártámogatása esetében találtunk: 7015 férfi, 23 696 no, együtt 30 711 fo. A gyógyszer-ártámogatás betegforgalmi adatai alapján a 100 000 fore eso prevalencia férfiaknál 150,2 fo, noknél 464,0 fo, együtt 314,1 fo volt. A rheumatoid arthritis kezelésére a NEAK 1,64 milliárd Ft-ot (6,07 millió USD, illetve 5,14 millió EUR) költött 2018-ban. A kiadások 19,3%-a férfiaknál, míg 80,7%-a noknél jelenik meg. A gyógyszer-ártámogatás (az összes kiadás 42,8%-a), a járóbeteg-szakellátás (21,9%) és az aktívfekvobeteg-szakellátás (12,4%) voltak a meghatározó költségelemek. Az egy betegre jutó átlagos éves egészségbiztosítási kiadás 53 375 Ft (198 USD/167 EUR) volt. Következtetés: A gyógyszerek ártámogatása bizonyult a fo költségtényezonek. A rheumatoid arthritis elofordulási gyakorisága 3,1-szer magasabb a nok esetében a férfiakhoz képest. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 30-37. INTRODUCTION: Utilisation of services related to the treatment of rheumatoid arthritis poses a great burden for healthcare systems. Objecive: Our aim was to determine the annual epidemiological disease burden and the health insurance treatment cost of rheumatoid arthritis in Hungary. DATA AND METHODS: Data were derived from the financial database of the National Health Insurance Fund Administration (NHIFA) of Hungary, for the year 2018. The data analysed included annual patient numbers and prevalence per 100 000 population and annual health insurance treatment costs calculated for age groups and sex according to all health insurance treatment categories. Patients with rheumatoid arthritis were identified as main diagnosis with the following code of the International Classification of Diseases, 10th revision: M0690. RESULTS: We found a significant patient turnover in pharmaceutical reimbursement: 7015 men, 23 696 women, in total 30 711 patients. Based on patient numbers in pharmaceuticals, prevalence for 100 000 population among men was 150.2 patients, among women 464.0, in total 314.1 patients. In 2018, NHIFA spent 1.64 billion HUF (6.07 million USD, 5.14 million EUR) on the treatment of patients with rheumatoid arthritis. 19.3% of the costs was spent on the treatment of male, 80.7% on female patients. Pharmaceuticals (42.8% of the total expenditures), outpatient care (21.9%) and acute inpatient care (12.4%) were the main cost drivers. Average annual health insurance treatment cost per patient was 53 375 HUF (198 USD/167 EUR). CONCLUSION: Pharmaceutical reimbursement was the major cost driver. The prevalence of rheumatoid arthritis was by 3.1 higher in women compared to men. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 30-37.


Asunto(s)
Artritis Reumatoide , Costo de Enfermedad , Artritis Reumatoide/economía , Artritis Reumatoide/epidemiología , Artritis Reumatoide/terapia , Femenino , Humanos , Hungría/epidemiología , Seguro de Salud/economía , Masculino
8.
Orv Hetil ; 162(162 Suppl 1): 38-45, 2021 03 28.
Artículo en Húngaro | MEDLINE | ID: mdl-33774607

RESUMEN

Összefoglaló. Bevezetés: Az idegrendszeri károsodás az egyik leggyakrabban kialakuló komplikáció a cukorbetegek körében, mely az egyénnek és a finanszírozónak is jelentos terhet jelent. Célkituzés: Elemzésünk célja volt a diabeteses polyneuropathia okozta epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher elemzése. Adatok és módszerek: Az adatok a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelo (NEAK) finanszírozási adatbázisából származnak, és a 2018. évet fedik le. Meghatároztuk az éves betegszámokat és a 100 000 lakosra jutó igénybevételi prevalenciát, továbbá az éves egészségbiztosítási kiadásokat korcsoportos és nemenkénti bontásban és ellátási típusonként. A vizsgált kórképet a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (10. revízió) szerinti G6320-as kóddal azonosítottuk. Eredmények: A diabeteses polyneuropathia kezelésére a NEAK 6,63 milliárd Ft (24,52 millió USD; 20,78 millió EUR) egészségbiztosítási kiadást fordított 2018-ban. E költségek legnagyobb hányadát a gyógyszerek ártámogatása adta (78,29%). A teljes népességre számolt, 100 000 fore vetített prevalencia 862/100 000 fo volt a férfiak, 981/100 000 fo a nok esetében, együtt 924/100 000 fo a járóbeteg-szakellátásban. A 65-74 évesek jelentek meg a legnagyobb számban az egyes ellátási szinteken. A nemek eloszlása között a legtöbb vizsgált korcsoport tekintetében számottevo különbség nem tapasztalható, 65 év felett azonban már jóval magasabb a nok aránya. Következtetés: A betegség elofordulási gyakorisága a nok esetében 15,6%-kal magasabb. Idosebb korban jelentosen magasabb betegszámot figyeltünk meg. A neuropathiás szövodmények elkerülése érdekében a terápiás kezelésen túl a megelozésre is sokkal nagyobb figyelmet javasolunk fordítani. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 38-45. INTRODUCTION: Neurological complications are the most common type of complications among type 2 diabetes mellitus patients, which put a heavy burden on both individuals and health insurance organizations. OBJECTIVE: The aim of our study was to determine the epidemiological and health insurance disease burden of non-insulin-dependent diabetes with neurological complications. DATA AND METHODS: Data were derived from the financial database of the National Health Insurance Fund Administration (NHIFA) of Hungary for the year 2018. Data analysed included annual patient numbers and prevalence of care utilisation per 100 000 population according to age groups and sex. Patients were identified with the following code of the International Classification of Diseases, 10th revision: G6320. RESULTS: In 2018, NHIFA spent 6.63 billion HUF (24.52 million USD; 20.78 million EUR) on treating diabetic polyneuropathy. Reimbursement of pharmaceuticals was the main cost driver (78.29% of total expenditure). Based on patient numbers in outpatient care, prevalence in 100 000 population was 862 men, 981 women, together 924 people based on outpatient-care utilization. Most patients were aged between 65-74 years in all forms of care. Regarding sex, no significant differences were found among most age groups, however, the ratio of women tends to be higher above 65 years of age. CONCLUSION: Prevalence was found to be by 15.6% higher among women. Significantly higher patient numbers were found in old age. Besides therapeutic interventions, prevention should gain considerably more attention to avoid polyneuropathic complications. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 38-45.


Asunto(s)
Costo de Enfermedad , Neuropatías Diabéticas , Anciano , Diabetes Mellitus Tipo 2/complicaciones , Neuropatías Diabéticas/economía , Neuropatías Diabéticas/epidemiología , Neuropatías Diabéticas/terapia , Femenino , Costos de la Atención en Salud/estadística & datos numéricos , Humanos , Hungría/epidemiología , Seguro de Salud/economía , Masculino
9.
Orv Hetil ; 162(162 Suppl 1): 46-53, 2021 03 28.
Artículo en Húngaro | MEDLINE | ID: mdl-33774608

RESUMEN

Összefoglaló. Bevezetés: A pertrochanter töréssel kapcsolatos szolgáltatások igénybevétele jelentos terhet jelent a társadalom és az egészségügyi rendszerek számára. Célkituzés: Elemzésünk célja volt a pertrochanter törés okozta éves epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher meghatározása Magyarországon. Adatok és módszerek: A felhasznált adatok a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelo (NEAK) finanszírozási adatbázisából származnak 2018. évre vonatkozóan. A betegszámok alapján meghatároztuk a 100 000 lakosra jutó prevalenciát, az éves egészségbiztosítási kiadásokat korcsoportos és nemenkénti bontásban. Az elemzésbe az érintett egészségbiztosítási ellátások teljes körét bevontuk. A pertrochanter töréseket a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO, 10. revízió) szerinti S7210-es kóddal azonosítottuk. Eredmények: A legnagyobb országos betegszámot a járóbeteg-szakellátás esetében találtuk: 2845 férfi, 6312 no, együtt 9157 fo. Ezt követte az aktívfekvobeteg-szakellátás (2388 férfi és 5858 no, együtt 8246 fo). A valamennyi életkorra számított, 100 000 lakosra vetített prevalencia a férfiaknál 51,1 beteg, a noknél 114,7 beteg, együtt 84,3 beteg volt az aktívfekvobeteg-szakellátásban. A pertrochanter törés kezelésére 7,329 milliárd Ft-ot költöttek 2018-ban (27,12 millió USD, illetve 22,98 millió EUR). A kiadások 28,0%-a férfiaknál, 72,0%-a noknél jelent meg. Az egészségbiztosítási kiadások 90,7%-a az aktívfekvobeteg-szakellátásban jelentkezett. Az egy betegre jutó átlagos éves összesített egészségbiztosítási kiadás 858 710 Ft (3177 USD/2693 EUR) volt a férfiak és 901 047 Ft (3334 USD/2826 EUR) a nok esetében. Következtetés: A pertrochanter törés elofordulási gyakorisága 2,5-szer magasabb a nok esetében, mint a férfiaknál. Az aktívfekvobeteg-szakellátás igénybevétele bizonyult a legfobb költségtényezonek. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 46-53. INTRODUCTION: Health services utilization related to pertrochanteric fractures represents a significant burden for the society and health care systems. OBJECTIVE: Our aim was to analyse the epidemiological and health insurance burden of pertrochanteric fractures in Hungary. DATA AND METHODS: Data were derived from the financial database of the National Health Insurance Fund Administration (NHIFA) of Hungary for the year 2018. The data analysed included annual patient numbers, prevalence per 100 000 population in acute inpatient care, health insurance costs calculated for age groups and sex for all types of care. Patients with pertrochanteric fracture were identified with the code S7210 of the International Classification of Diseases, 10th revision. RESULTS: We found a significant patient turnover in outpatient care: 2845 men, 6312 women, in total 9157 patients, followed by acute inpatient care (2388 men, 5858 women, together: 8246 patients). Based on patient numbers in acute inpatient care, the prevalence per 100 000 among men was 51.1, among women 114.7, together 84.3 patients. In 2018, NHIFA spent 7.329 billion HUF (27.12 million USD, 22.98 million EUR) on the treatment of pertrochanteric fractures. 28.0% of the costs was spent on the treatment of male, 72.0% on female patients. Reimbursement of acute inpatient care was the main cost driver (90.7% of the total expenditure). The average annual treatment cost per patient was 858 710 HUF (3177 USD/2693 EUR) for men and 901 047 HUF (3334 USD/2826 EUR) for women. CONCLUSION: The prevalence of pertrochanteric fracture was 2.5 times higher in women compared to men. Acute inpatient care was the major cost driver in the treatment of pertrochanteric fracture. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 46-53.


Asunto(s)
Costo de Enfermedad , Fracturas Óseas , Femenino , Fracturas Óseas/economía , Fracturas Óseas/epidemiología , Fracturas Óseas/terapia , Costos de la Atención en Salud/estadística & datos numéricos , Humanos , Hungría/epidemiología , Seguro de Salud/economía , Masculino
10.
Orv Hetil ; 162(162 Suppl 1): 54-60, 2021 03 28.
Artículo en Húngaro | MEDLINE | ID: mdl-33774609

RESUMEN

Összefoglaló. Bevezetés: A térd és a lábszár sérülései jelentos terhet jelentenek az egyén és a társadalom számára. Célkituzés: Elemzésünk célja volt a térd- és lábszársérülés okozta éves epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher vizsgálata Magyarországon. Adatok és módszerek: Az elemzésben felhasznált adatok a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelo (NEAK) finanszírozási adatbázisából származnak, és a 2018. évet fedik le. Vizsgáltuk az éves egészségbiztosítási kiadásokat, azok megoszlását, az éves betegszámot, valamint a 100 000 lakosra vetített prevalenciát korcsoportok és nemek szerinti bontásban. A térd és a lábszár sérülései kórképeket a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO, 10. revízió) szerinti S80-S89-es kóddal azonosítottuk. Eredmények: A legköltségesebb ellátási forma az aktívfekvobeteg-szakellátás volt, amelynek országos betegszáma összesen 18 398 fo (9868 fo férfi, 8530 fo no) volt. Az aktívfekvobeteg-szakellátás betegforgalmi adatai alapján a 100 000 fore eso prevalencia a férfiaknál 211,2 fo, a noknél 167,0 fo, együtt 188,1 fo volt. A NEAK 8,808 milliárd Ft-ot költött 2018-ban a térd- és lábszársérülések kezelésére, ami 32,59 millió USD-nak, illetve 27,62 millió EUR-nak felelt meg. Az aktívfekvobeteg-szakellátás a teljes egészségbiztosítási kiadás 61,4%-ával volt a legmeghatározóbb költségelem. A kiadások 52,0%-a férfiaknál, míg 48,0%-a noknél jelent meg. A 49. életévig a férfiak, míg az 50. életév feletti korosztályban a nok sérüléseibol származó ellátások betegszámai és költségei a magasabbak. Következtetés: Az aktívfekvobeteg-szakellátás bizonyult a fo költségtényezonek. A betegség elofordulási gyakorisága 26%-kal volt magasabb a férfiak esetében, mint a noknél. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 54-60. INTRODUCTION: Injuries to the knee and lower leg pose a great burden for the individual and society. OBJECTIVE: The aim of our study was to determine the annual epidemiological disease burden and the health insurance treatment cost of knee and lower leg injuries in Hungary. DATA AND METHODS: Data were derived from the financial database of the National Health Insurance Fund Administration (NHIFA) of Hungary for the year 2018. The data analysed included annual health insurance costs and their distribution and annual patient numbers and prevalence per 100 000 population calculated for age groups and sex. Patients with knee and lower leg injuries were identified with the following code of the International Classification of Diseases, 10th revision: S80-S89. RESULTS: The most expensive insurance treatment category was acute inpatient care, presenting 18 398 patients in total (9868 men, 8530 women). Based on patient numbers in acute inpatient care, the prevalence in 100 000 population among men was 211.2 patients, among women 167.0 patients, in total 188.1 patients. In 2018, NHIFA spent 8.808 billion HUF on the treatment of patients with knee and lower leg injuries (32.59 million USD, 27.62 million EUR). Acute inpatient care with 61.4% of the total health insurance expenditure was the main cost driver. 52.0% of the costs was spent on the treatment of male, while 48.0% on female patients. Until the age of 49, the number of patients and their costs were higher for men, while those over the age of 50 were higher for women. CONCLUSION: Acute inpatient care was the major cost driver. The prevalence of the disease was by 26% higher in men compared to women. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 54-60.


Asunto(s)
Costo de Enfermedad , Traumatismos de la Rodilla , Traumatismos de la Pierna , Femenino , Costos de la Atención en Salud/estadística & datos numéricos , Humanos , Hungría/epidemiología , Seguro de Salud/economía , Traumatismos de la Rodilla/economía , Traumatismos de la Rodilla/epidemiología , Traumatismos de la Rodilla/terapia , Traumatismos de la Pierna/economía , Traumatismos de la Pierna/epidemiología , Traumatismos de la Pierna/terapia , Masculino
11.
Orv Hetil ; 162(162 Suppl 1): 6-13, 2021 03 28.
Artículo en Húngaro | MEDLINE | ID: mdl-33774610

RESUMEN

Összefoglaló. Bevezetés: A szív- és érrendszeri betegségek a vezeto halálokok között szerepelnek világszerte, az összes halálozás egyharmadáért, míg az európai halálozások közel feléért felelosek. Célkituzés: Vizsgálatunk célja volt a heveny szívinfarktus okozta epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher elemzése. Adatok és módszerek: Adataink a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelo (NEAK) finanszírozási adatbázisából származnak a 2018-as évre vonatkozóan. Meghatároztuk az éves betegszámokat és a legnagyobb kiadással rendelkezo ellátási forma, az aktívfekvobeteg-szakellátás tekintetében a 100 000 fore jutó prevalenciát, valamint az éves egészségbiztosítási kiadásokat korcsoportos és nemenkénti bontásban az egyes ellátási típusokra vonatkozóan. A heveny szívinfarktust a Betegségek Nemzetközi Osztályozásának 10. revíziója alapján az I21-es kódcsoporttal azonosítottuk. Eredmények: A NEAK heveny szívinfarktusra fordított kiadása összesen 16,728 milliárd Ft (61,902 millió USD; 52,463 millió EUR) volt 2018-ban. A teljes kiadás 95,8%-át az aktívfekvobeteg-szakellátás költségei (16,032 milliárd Ft; 59,321 millió USD; 50,276 millió EUR) képezték; ezen ellátási forma keretén belül összesen 16 361 fo (9742 férfi és 6619 no) került kórházi felvételre. A valamennyi életkorra számított, 100 000 lakosra vetített prevalencia 208,54 beteg volt a férfiak és 129,61 beteg a nok esetében az aktívfekvobeteg-szakellátásban. A nemenkénti eloszlást tekintve az aktívfekvobeteg-szakellátásban a férfiak abszolút száma - a 75 év felettiek kivételével - valamennyi vizsgált korcsoportban meghaladta a nokét. Következtetés: Az aktívfekvobeteg-szakellátás igénybevétele bizonyult a legfobb költségtényezonek. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 6-13. INTRODUCTION: Cardiovascular diseases have been the leading causes of death worldwide accounting for one third of all-cause mortality, and nearly half of mortality in Europe. OBJECTIVE: The aim of our study was to determine the epidemiological disease burden of acute myocardial infarction. DATA AND METHODS: Data were derived from the financial database of the National Health Insurance Fund Administration (NHIFA) of Hungary for 2018. Data analysed included annual patient numbers, prevalence per 100 000 population in acute inpatient care, health insurance costs calculated for age groups and sex for all types of care. Patients with acute myocardial infarction were identified with the code: I21 of the International Classification of Diseases, 10th revision. RESULTS: In 2018, NHIFA spent 16.728 billion HUF on the treatment of acute myocardial infarction, 61.902 million USD, 52.463 million EUR. Acute inpatient care accounted for 95.8% of costs (16.032 billion HUF; 59.321 million USD; 50.276 million EUR) with 16 361 persons (9742 male; 6619 females) hospitalised. Based on patient numbers in acute in-patient care, prevalence per 100 000 among men was 208.54, among women 129.61 patients. In all age groups, except for patients aged >75 years, the number of males was higher than that of females. CONCLUSION: Acute inpatient care was the major cost driver in the treatment of acute myocardial infarction. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 6-13.


Asunto(s)
Costo de Enfermedad , Infarto del Miocardio , Anciano , Femenino , Costos de la Atención en Salud/estadística & datos numéricos , Humanos , Hungría/epidemiología , Seguro de Salud/economía , Masculino , Infarto del Miocardio/economía , Infarto del Miocardio/epidemiología , Infarto del Miocardio/terapia
13.
Cochrane Database Syst Rev ; 2: CD011512, 2021 02 22.
Artículo en Inglés | MEDLINE | ID: mdl-33617665

RESUMEN

BACKGROUND: The strain on public resources to meet the healthcare needs of populations through publicly-provided health insurance programmes is increasing and many governments turn to private health insurance (PHI) to ease the pressure on government budgets. With the goal of improving access to basic health care for citizens through PHI programmes, several high-income countries have developed strong regulations for PHI schemes. Low- and middle-income countries have the opportunity to learn from this experience to optimise PHI. If poorly regulated, PHI can hardly achieve an adequate quantity or quality of population coverage, as can be seen in the USA where a third of adults younger than 65 years of age have no insurance, sporadic coverage or coverage that exposes them to high out-of-pocket healthcare costs. OBJECTIVES: To assess the effects of policies that regulate private health insurance on utilisation, quality, and cost of health care provided. SEARCH METHODS: In November 2019 we searched CENTRAL; MEDLINE; Embase; Sociological Abstracts and Social Services Abstracts; ICTRP; ClinicalTrials.gov; and Web of Science Core Collection for papers that have cited the included studies. This complemented the search conducted in February 2017 in IBSS; EconLit; and Global Health. We also searched selected grey literature databases and web-sites.  SELECTION CRITERIA: Randomised trials, non-randomised trials, interrupted time series (ITS) studies, and controlled before-after (CBA) studies conducted in any population or setting that assessed one or more of the following interventions that governments use to regulate private health insurance: legislation and licensing, monitoring, auditing, and intelligence. DATA COLLECTION AND ANALYSIS: Two review authors independently assessed study eligibility, extracted data, and assessed risk of bias and certainty of the evidence resolving discrepancies by consensus. We planned to summarise the results (using random-effects or fixed-effect meta-analysis) to produce an overall summary if an average intervention effect across studies was considered meaningful, and we would have discussed the implications of any differences in intervention effects across studies. However, due to the nature of the data obtained, we have provided a narrative synthesis of the findings. MAIN RESULTS: We included seven CBA studies, conducted in the USA, and that directly assessed state laws on cancer screening. Only for-profit PHI schemes were addressed in the included studies and no study addressed other types of PHI (community and not for-profit). The seven studies were assessed as having 'unclear risk' of bias. All seven studies reported on utilisation of healthcare services, and one study reported on costs. None of the included studies reported on quality of health care and patient health outcomes. We assessed the certainty of evidence for patient health outcomes, and utilisation and costs of healthcare services as very low. Therefore, we are uncertain of the effects of government mandates on for-profit PHI schemes. AUTHORS' CONCLUSIONS: Our review suggests that, from currently available evidence, it is uncertain whether policies that regulate private health insurance have an effect on utilisation of healthcare services, costs, quality of care, or patient health outcomes. The findings come from studies conducted in the USA and might therefore not be applicable to other countries; since the regulatory environment could be different. Studies are required in countries at different income levels because the effects of government regulation of PHI are likely to differ across these income and health system settings. Further studies should assess the different types of regulation (including regulation and licensing, monitoring, auditing, and intelligence). While regulatory research on PHI remains relatively scanty, future research can draw on the rich body of research on the regulation of other health financing interventions such as user fees and results-based provider payments.


Asunto(s)
Regulación Gubernamental , Seguro de Salud/legislación & jurisprudencia , Sector Privado/legislación & jurisprudencia , Gobierno Estatal , Sesgo , Neoplasias Colorrectales/diagnóstico , Estudios Controlados Antes y Después/estadística & datos numéricos , Femenino , Costos de la Atención en Salud , Necesidades y Demandas de Servicios de Salud/legislación & jurisprudencia , Humanos , Seguro de Salud/economía , Masculino , Sector Privado/economía , Neoplasias de la Próstata/diagnóstico , Estados Unidos , Neoplasias del Cuello Uterino/diagnóstico
15.
JAMA Netw Open ; 4(1): e2032669, 2021 01 04.
Artículo en Inglés | MEDLINE | ID: mdl-33399859

RESUMEN

Importance: There has been little rigorous evidence to date comparing public vs private health insurance. With policy makers considering a range of policies to expand coverage, understanding the trade-offs between these coverage types is critical. Objective: To compare months of coverage, utilization, quality, and costs between low-income adults with Medicaid vs those with subsidized private (Marketplace) insurance. Design, Setting, and Participants: This cross-sectional study used a propensity score-matched sample of adults enrolled in either Medicaid or Marketplace plans at any point between January 1, 2014, and December 31, 2015. The sample was restricted to individuals with incomes narrowly above and below 138% of the federal poverty level (FPL), which represented the eligibility cutoff between the programs. Data were obtained from 3 state agencies merging comprehensive insurance claims with income eligibility data for Colorado Medicaid expansion and Marketplace enrollees. Income data were linked with an all-payer claims database, and generalized linear models were used to adjust for clinical and demographic confounders. Participants included 8182 low-income nonpregnant adults aged 19 to 64 years enrolled in Medicaid or Marketplace coverage during the 2014 to 2015 period, with incomes between 134% and 143% of the FPL. Exposures: Health insurance through Colorado Medicaid or Colorado's state-based Marketplace. Main Outcomes and Measures: The primary analytical approach was a multivariate regression analysis of the propensity score-matched sample. Primary outcomes were months of coverage in Medicaid or Marketplace insurance, office and emergency department (ED) visits, ambulatory care-sensitive hospitalizations, and total costs. For secondary quality outcomes, the propensity score-matched sample was widened to 129% to 148% of the FPL to ensure adequate sample size. Secondary outcomes included prescription drug utilization, types of ED visits, hospitalizations, out-of-pocket costs, and clinical quality measures. Primary data analysis was between September 2018 to July 2019, with revisions finalized in November 2020. Results: The propensity score-matched narrow-income sample included a total of 8182 participants (4091 Medicaid eligible [50%]: mean [SD] age, 42.8 [13.6] years; 2230 women [54.5%]; 4091 Marketplace eligible [50%]: mean [SD] age, 42.7 [13.9] years; 2229 women [54.5%]). Demographic differences across the 2 groups were well balanced, with all standardized mean differences less than 0.10. Marketplace coverage was associated with fewer ED visits (mean, 0.36 [95% CI, 0.32-0.40] visits vs 0.56 [95% CI, 0.50-0.62] visits; P < .001) and more office (outpatient) visits than Medicaid (mean, 2.22 [95% CI, 2.11-2.32] visits vs 1.73 [95% CI, 1.64-1.81] visits; P < .001). No differences in ambulatory care-sensitive hospitalizations were found (0.004 [95% CI, 0.001-0.006] vs 0.007 [95% CI, 0.002-0.011]; P = .15). Total costs were 83% higher in Marketplace coverage (mean, $4553 [95% CI, $3368-$5738] vs $2484 [95% CI, $1760-$3209]; P < .001) owing almost entirely to higher prices, and out-of-pocket costs were 10 times higher (mean, $569 [95% CI, $337-$801] vs $45 [95% CI, $26-$65]; P < .001). Five of 12 secondary quality measures favored private insurance, and 1 favored Medicaid. Conclusions and Relevance: In this cross-sectional propensity score-matched study, Medicaid and Marketplace coverage differed in important ways. Public coverage through Medicaid was associated with more ED visits and fewer office visits than private Marketplace coverage, which may reflect barriers to outpatient care or lower cost-sharing barriers to ED care in Medicaid. Results suggest that Medicaid coverage was substantially less costly to beneficiaries and society than private coverage, with mixed results on health care quality.


Asunto(s)
Cobertura del Seguro/economía , Seguro de Salud/economía , Medicaid/economía , Pobreza , Adulto , Anciano , Colorado , Estudios Transversales , Femenino , Humanos , Masculino , Persona de Mediana Edad , Puntaje de Propensión , Estados Unidos
16.
Health Qual Life Outcomes ; 19(1): 30, 2021 Jan 22.
Artículo en Inglés | MEDLINE | ID: mdl-33482815

RESUMEN

BACKGROUND: This study aimed to analyze the status of birthrates and the characteristics of child delivery expenditure under the Chinese two-child policy's transition period. We evaluated the socioeconomic factors associated with child delivery and provide evidence for decisions relating to health support for childbirth. METHODS: Child delivery expense data were obtained from 2015 to 2017 in Dalian, China. A total of 13,535 obstetric records were enrolled using stratified random sampling and the proportional probability to size method. First, we calculated the current curative expenditure of child delivery and health financing in childbirth costs based on the System of Health Accounts 2011 (SHA 2011). Second, univariate analysis of variance and generalized linear modeling were performed to examine factors associated with child delivery expenditure. Third, we classified the included hospitals into the county, district, and municipal hospitals and compared maternal characteristics between these categories. RESULTS: Overall, out-of-pocket payments accounted for more than 35% of the total expenditure on child delivery. Median (interquartile range) delivery expenditure at the county and district level hospitals [county-level: 5128.50 (3311.75-5769.00) CNY; district-level: 4064.00 (2824.00-6599.00) CNY] was higher than that at the municipal level hospitals: 3824.50 (2096.50-5908.00) CNY. The increase of child delivery expenditure was associated with an increased ratio of reimbursement, admissions to county and district level hospitals, cesarean sections, and length of stay, as well as a decline in average maternal age (p < 0.05). CONCLUSIONS: Health financing for childbirth expenditure was not rational during the transition period of the family planning policy in China. Higher delivery expenditure at county and district level hospitals may indicate variations in medical professionalism. Poorly managed hospitalization expenditure and/or nonstandard medical charges for childbirth, all of which may require the development of appropriate public health policies to regulate such emerging phenomena.


Asunto(s)
Parto Obstétrico/economía , Financiación Personal/estadística & datos numéricos , Gastos en Salud/estadística & datos numéricos , Accesibilidad a los Servicios de Salud/economía , Seguro de Salud/economía , Cesárea/economía , China , Costos y Análisis de Costo , Femenino , Hospitalización/economía , Humanos , Recién Nacido , Embarazo , Factores Socioeconómicos
17.
South Med J ; 114(1): 35-40, 2021 01.
Artículo en Inglés | MEDLINE | ID: mdl-33398359

RESUMEN

OBJECTIVES: Studies have shown that patients enrolled in Medicaid have difficulty obtaining access to care compared with patients with private insurance. Whether variables such as geographic location, state expansion versus nonexpansion, and private versus academic affiliation affect access to care among foot and ankle surgery patients enrolled in Medicaid has not been previously established. The purpose of this study was to assess the differences in access to care between patients who are privately insured and those with Medicaid in need of foot and ankle consultation. Secondary objectives include assessment of whether access to care for foot and ankle patients with Medicaid differs between those with acute and chronic conditions, Medicaid expanded and unexpanded states, geographic regions within the United States, and academic versus private practices. METHODS: Twenty providers from each of five Medicaid-expanded and five nonexpanded states in different US geographic regions were randomly chosen via the American Orthopaedic Foot & Ankle Society directory. One investigator contacted each office requesting the earliest available appointment for their fictitious relative's acute Achilles tendon rupture or hallux valgus. Investigator insurance was stated to be Medicaid for half of the telephone calls and Blue Cross Blue Shield (BCBS) for the other half. Appointment success rate and average time to appointment were compared between private insurance and Medicaid. Results were further compared across geographic regions, between private and academic practices, and between urgent acute injury (Achilles rupture) and chronic nonurgent injury (hallux valgus). RESULTS: Appointments were successful for all 100 (100%) calls made with BCBS as the insurer, in comparison to 73 of 100 calls (73%) with Medicaid (P < 0.001). Both acute and chronic injury had significantly higher success rates with BCBS than Medicaid (P < 0.001). The appointment success rate was significantly lower with Medicaid than with BCBS (P ≤ 0.01) in all of the geographic regions. The success rate with Medicaid (66.7%) was significantly lower than with BCBS (100.0%, P < 0.001) for private practice offices, but not for academic practices. CONCLUSIONS: Patients with Medicaid experience fewer options when obtaining appointments for common nonemergent foot and ankle problems and may experience less difficulty scheduling appointments at academic rather than private institutions. The medical community should continue to seek and identify potential interventions which can improve access to orthopedic care for all patients and increase the visibility of practices that accept Medicaid.


Asunto(s)
Tobillo/cirugía , Pie/cirugía , Mapeo Geográfico , Accesibilidad a los Servicios de Salud/normas , Seguro de Salud/normas , Enfermedad Crónica/epidemiología , Enfermedad Crónica/terapia , Accesibilidad a los Servicios de Salud/estadística & datos numéricos , Humanos , Seguro de Salud/economía , Seguro de Salud/estadística & datos numéricos , Medicaid/organización & administración , Medicaid/estadística & datos numéricos , Procedimientos Ortopédicos/métodos , Procedimientos Ortopédicos/normas , Procedimientos Ortopédicos/estadística & datos numéricos , Estados Unidos/epidemiología
20.
Neurology ; 96(3): e322-e332, 2021 01 19.
Artículo en Inglés | MEDLINE | ID: mdl-33361253

RESUMEN

OBJECTIVE: To measure the out-of-pocket (OOP) costs of evaluation and management (E/M) services and common diagnostic testing for neurology patients. METHODS: Using a large, privately insured health care claims database, we identified patients with a neurologic visit or diagnostic test from 2001 to 2016 and assessed inflation-adjusted OOP costs for E/M visits, neuroimaging, and neurophysiologic testing. For each diagnostic service each year, we estimated the proportion of patients with OOP costs, the mean OOP cost, and the proportion of the total service cost paid OOP. We modeled OOP cost as a function of patient and insurance factors. RESULTS: We identified 3,724,342 patients. The most frequent neurologic services were E/M visits (78.5%), EMG/nerve conduction studies (NCS) (7.7%), MRIs (5.3%), and EEGs (4.5%). Annually, 86.5%-95.2% of patients paid OOP costs for E/M visits and 23.1%-69.5% for diagnostic tests. For patients paying any OOP cost, the mean OOP cost increased over time, most substantially for EEG, MRI, and E/M. OOP costs varied considerably; for an MRI in 2016, the 50th percentile paid $103.10 and the 95th percentile paid $875.40. The proportion of total service cost paid OOP increased. High deductible health plan (HDHP) enrollment was associated with higher OOP costs for MRI, EMG/NCS, and EEG. CONCLUSION: An increasing number of patients pay OOP for neurologic diagnostic services. These costs are rising and vary greatly across patients and tests. The cost sharing burden is particularly high for the growing population with HDHPs. In this setting, neurologic evaluation might result in financial hardship for patients.


Asunto(s)
Gastos en Salud , Seguro de Salud/economía , Enfermedades del Sistema Nervioso/diagnóstico , Neuroimagen/economía , Examen Neurológico/economía , Neurología/economía , Humanos , Enfermedades del Sistema Nervioso/economía
SELECCIÓN DE REFERENCIAS
DETALLE DE LA BÚSQUEDA
...