Current approaches to the diagnosis and management of odontogenic abscesses / Odontogén tályogok diagnosztikája és kezelése a nemzetközi ajánlások tükrében

A wide scale of medical professionals including general practitioners, dentists, maxillofacial surgeons, otolaryngologists or even emergency physicians frequently encounter patients suffering from abscesses of odontogenic origin. These dental infections spreading along the fascial planes into the adjacent anatomical spaces or by the lymphatic vessels and veins may result in life-threatening situations. It is essential to prevent and - in the case of an evolved disease pattern - to treat them properly, since improper or delayed treatment may entail avoidable burdens on the healthcare system. Our aim was to review the current literature regarding the development, diagnostics and treatment of odontogenic infections. A review of the English and Hungarian literature was performed. Considerations regarding the surgical management of dental abscesses have well-tried, traditional routes. Prompt intervention is considered mandatory with surgical decompression of the swelling by performing incision and drainage. A rapid improvement of radiology has provided the possibility to realize and avoid fatal consequences of this disorder. The administration route, necessity and duration of empiric antibiotic therapy are still debated, protocols vary across studies. Based on inconsistency in findings among the studies and lack of high-quality prospective studies, future research should evaluate evidence-based and effective management of dental abscesses.

Oncological relevance of gut and urine microbiomes / A béltartalom és a vizelet mikrobiom-összetételének onkológiai vonatkozásai.

Összefoglaló. Az immunrendszer nem megfelelo muködése meghatározó szerepet játszik a daganatok kialakulásában, progressziójában és az egyes terápiák hatékonyságában is. A bélrendszer baktériumai a szervezet immunitásán keresztül képesek befolyásolni a szervezet gyógyszeres terápiákra adott válaszreakcióját, kiváltképpen az immunellenorzopont-gátló kezelések hatását. Az újgenerációs nukleinsav-szekvenálási technológiák felhasználásával részletes képet kaphatunk a szervezetben jelen lévo baktériumok minoségi és mennyiségi viszonyairól. A közelmúltban összefüggést igazoltak a vastagbéldaganat, a melanoma, a vesesejtes carcinoma és a nem kissejtes tüdorák esetén alkalmazott immunellenorzopont-gátló terápiák hatékonysága és a bél mikrobiom-összetétele között. Számos olyan baktériumot azonosítottak, melynek jelenlétébol, illetve mennyiségébol következtethetünk az egyes kezelésekkel szembeni egyéni érzékenységre. Ezzel összhangban, az antibiotikumkezelés által okozott dysbiosis növelte az immunellenorzopont-gátló terápia sikertelenségének kockázatát. Ezen eredmények tükrében a jövoben a mikrobiom-összetétel meghatározása is fontos tényezo lehet az immunterápiák hatékonyságának elorejelzésében, illetve egyre inkább bizonyított, hogy a széles spektrumú antibiotikumkezelés a legtöbbször csökkenti a daganatellenes immunterápiák hatékonyságát. Jelenleg folyó klinikai vizsgálatok pedig a mikrobiom-összetétel mesterséges úton történo megváltoztatásának terápiás lehetoségeit tanulmányozzák. Bebizonyosodott, hogy a korábbi állásponttal szemben a vizelet nem steril. DNS-szekvenálás alkalmazásával számos olyan, a vizeletben eloforduló baktériumot sikerült azonosítani, melynek jelenléte hozzájárulhat a húgyhólyagrák kialakulásához és progressziójához, illetve a húgyhólyagban lokálisan alkalmazott BCG-terápia hatékonyságához. Jelen munkában a közelmúlt publikációit feldolgozva összefoglaljuk, mely baktériumok jelenléte hozható összefüggésbe a különbözo daganatok kialakulásával, progressziójával és terápiarezisztenciájával. Orv Hetil. 2020; 162(15): 579-586. Summary. Dysfunction of the immune system plays a crucial role in the development and progression of cancer as well as the effectiveness of antitumor therapies. Gut microbiota, due to their impact on the immune system, are able to influence response to anticancer drug therapies. Next-generation DNA-sequencing technologies enabled a comprehensive quantitative and qualitative exploration of the gut microbiome. An increasing body of evidence indicates the association between the efficacy of immune checkpoint inhibitor therapies and gut microbiome composition in colorectal cancer, malignant melanoma, renal cell carcinoma, and non-small cell lung cancer. Recently, several bacterial strains and species were shown to be associated with treatment efficacies. In accordance, dysbiosis caused by antibiotic treatment was found to increase the risk of failure to immune checkpoint inhibitor therapies. In the light of these results, examination of microbiome composition may become an important factor for the prediction of immunotherapies. Currently ongoing clinical trials are investigating the potential of therapeutic alteration of microbiome composition. Contrary to the previous view, urine has been shown not to be sterile. By using sensitive DNA-sequencing technologies, several urinary bacteria could be identified which may contribute to the development and progression of bladder cancer and may influence the efficacy of intravesical BCG therapy. In the present work, we summarize recent studies that identified the presence of certain bacteria associated with the development, progression, and therapy resistance of various cancers. Orv Hetil. 2020; 162(15): 579-586.

[Exudative tonsillitis in children. How can we reduce the unnecessary antibiotic consumption?] / Lepedékes tonsilla gyermekkorban. Hogyan csökkentheto az indokolatlan antibiotikumfelhasználás?

Introduction: Exudative tonsillitis is a common clinical picture during childhood. The majority of these cases are caused by viruses (Epstein-Barr virus [EBV], cytomegalovirus [CMV], influenza virus, parainfluenza virus, and adenovirus), and only some infections are caused by bacteria, mainly group A streptococci (GAS). On the basis of international guidelines, routine use of early antibiotic treatment is not recommended in these cases, because it seems not to prevent GAS-associated complications. Aim: Our aim was to determine those laboratory results which are useful to distinguish between bacterial and viral infections in children with exudative tonsillitis to reduce antibiotic overuse. Method: In our study, we evaluated 135 clinical data from 133 children with exudative tonsillitis. Patients were grouped according to the following criteria: the first group contained patients with acute CMV or EBV infections, while in the second group, CMV or EBV infections were not confirmed using serology. Results: On the basis of our results, EBV or CMV infections (66/135, 48.8%) were serologically confirmed in the majority of cases with exudative tonsillitis between 2016 and 2017, while the causative role of GAS was minimal in this patient group (3/65, 4.61%). In spite of this finding, the majority of patients (92%) were treated with antibiotics. Conclusion: Our retrospective findings confirmed that it is not possible to determine the causative agent of this clinical picture on the basis of symptoms, and physical findings, moreover laboratory results, such as high white blood cell count could not confirm bacterial infection. At the same time, elevated transaminase levels may refer to viral origin of infection, especially EBV or CMV with high predictive value; the use of extended laboratory tests may reduce the unnecessary antibiotic consumption. Orv Hetil. 2020; 161(2): 50-55.